< Rómaiakhoz 4 >

1 Mit mondunk tehát, hogy Ábrahám a mi atyánk nyert volna test szerint?
Undaⱪta, biz [Yǝⱨudiylarning] jismaniy jǝⱨǝttiki atimiz Ibraⱨimning erixkini toƣrisida nemǝ dǝymiz?
2 Mert ha Ábrahám cselekedetekből igazult meg, van mivel dicsekedjék, de nem az Isten előtt.
Əgǝr Ibraⱨim ǝmǝlliri bilǝn ⱨǝⱪⱪaniy dǝp jakarlanƣan bolsa, uningda mahtanƣudǝk ix bolatti (bǝribir Hudaning aldida uning mahtinix ⱨǝⱪⱪi yoⱪ idi).
3 Mert mit mond az írás: Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttaték az ő néki igazságul.
Qünki muⱪǝddǝs yazmilarda nemǝ deyilgǝn? — «Ibraⱨim Hudaƣa etiⱪad ⱪildi; Bu uning ⱨǝⱪⱪaniyliⱪi ⱨesablandi» deyilidu.
4 Annak pedig, a ki munkálkodik, a jutalom nem tulajdoníttatik kegyelemből, hanem tartozás szerint;
Ixligüqigǝ berilidiƣan ⱨǝⱪ «meⱨir-xǝpⱪǝt» ⱨesablanmaydu, bǝlki birhil «ⱪǝrz ⱪayturux» ⱨesablinidu.
5 Ellenben annak, a ki nem munkálkodik, hanem hisz abban, a ki az istentelent megigazítja, az ő hite tulajdoníttatik igazságul.
Biraⱪ, ⱨeq ix-ǝmǝl ⱪilmay, pǝⱪǝt nomussiz gunaⱨkarlarni ⱨǝⱪⱪaniy ⱪilƣuqi Hudaƣa etiⱪad ⱪilidiƣan kixining bolsa, uning etiⱪadi ⱨǝⱪⱪaniyliⱪ dǝp ⱨesablinidu!
6 A mint Dávid is boldognak mondja azt az embert, a kinek az Isten igazságot tulajdonít cselekedetek nélkül.
Huda ⱪilƣan ǝmǝllirigǝ ⱪarimay, ⱨǝⱪⱪaniy dǝp ⱨesabliƣan kixining bǝhti toƣruluⱪ Dawut [pǝyƣǝmbǝrmu] mundaⱪ degǝn: —
7 Boldogok, a kiknek megbocsáttattak az ő hamisságaik, és a kiknek elfedeztettek az ő bűneik.
«Itaǝtsizlikliri kǝqürüm ⱪilinƣan, Gunaⱨliri yepilƣan kixi nemidegǝn bǝhtliktur!
8 Boldog ember az, a kinek az Úr bűnt nem tulajdonít.
Pǝrwǝrdigar gunaⱨliri bilǝn ⱨeq ⱨesablaxmaydiƣanlar nemidegǝn bǝhtliktur!».
9 Ez a boldogság tehát a zsidónak, vagy a pogánynak is tulajdoníttatik-é? Mert azt mondjuk, hogy Ábrahámnak a hit tulajdoníttaték igazságul.
Əmdi bǝht yalƣuz hǝtnǝ ⱪilinƣanlarƣila mǝnsup bolamdu, yaki hǝtnǝ ⱪilinmiƣanlarƣimu mǝnsup bolamdu? Qünki: «Ibraⱨimning etiⱪadi uning ⱨǝⱪⱪaniyliⱪi dǝp ⱨesablandi» dǝwatimiz.
10 Miképen tulajdoníttaték tehát? Körülmetélt vagy körülmetéletlen állapotában? Nem körülmetélt, hanem körülmetéletlen állapotában.
Ⱨǝⱪⱪaniyliⱪ ⱪandaⱪ ǝⱨwalda uningƣa ⱨesablandi? Hǝtnǝ ⱪilinixtin ilgirimu yaki hǝtnǝ ⱪilinixtin keyinmu? U hǝtnǝ ⱪilinƣan ⱨalda ǝmǝs, bǝlki hǝtnǝ ⱪilinmiƣan ⱨalda ⱨesablandi!
11 És a körülmetélkedés jegyét körülmetéletlenségében tanusított hite igazságának pecsétjéül nyerte: hogy atyja legyen mindazoknak, a kik körülmetéletlen létökre hisznek, hogy azoknak is tulajdoníttassék az igazság;
Uning hǝtnini ⱪobul ⱪilƣini bolsa, uni hǝtnǝ ⱪilinixtin burunla etiⱪadi arⱪiliⱪ igǝ bolƣan ⱨǝⱪⱪaniyliⱪⱪa mɵⱨür bǝlgisi süpitidǝ bolƣanidi. Demǝk, u hǝtnisiz turup Hudaƣa etiⱪad ⱪilƣuqilarning ⱨǝmmisining atisi boldi — ularmu [etiⱪadi bilǝn] ⱨǝⱪⱪaniy ⱨesablinidu!
12 És hogy atyja legyen a körülmetélteknek is, azoknak, a kik nemcsak körülmetélkednek, hanem követik is a mi atyánknak Ábrahámnak körülmetéletlenségében tanusított hitének nyomdokait.
U yǝnǝ hǝtnǝ ⱪilinƣanlarningmu atisidur; demǝk, hǝtnǝ ⱪilinƣan boluxi bilǝn tǝngla hǝtnǝ ⱪilinmiƣan waⱪtidimu etiⱪadliⱪ yol mangƣan atimiz Ibraⱨimning izlirini besip mangƣanlarningmu atisi bolƣandur.
13 Mert nem a törvény által adatott az ígéret Ábrahámnak, vagy az ő magvának, hogy e világnak örököse lesz, hanem a hitnek igazsága által.
Qünki [Hudaning] Ibraⱨimƣa wǝ nǝsligǝ dunyaƣa mirashor bolux toƣrisidiki wǝdǝ berixi Ibraⱨimning Tǝwrat ⱪanuniƣa ǝmǝl ⱪilixⱪa intilginidin ǝmǝs, bǝlki etiⱪadtin bolƣan ⱨǝⱪⱪaniyliⱪtin kǝlgǝn.
14 Mert ha azok az örökösök, kik a törvényből valók, hiábavalóvá lett a hit, és haszontalanná az ígéret:
Qünki ǝgǝr ⱪanunƣa intilidiƣanlar mirashor bolidiƣan bolsa etiⱪad bikar nǝrsǝ bolup ⱪalatti, Hudaning wǝdisimu yoⱪⱪa qiⱪirilƣan bolatti.
15 Mert a törvény haragot nemz: a hol pedig nincsen törvény, ott törvény ellen való cselekedet sincsen.
Qünki Tǝwrat ⱪanuni [Hudaning] ƣǝzipini elip kelidu; qünki ⱪanun bolmisa, itaǝtsizlik degǝn ixmu bolmaydu.
16 Azért hitből, hogy kegyelemből legyen; hogy erős legyen az ígéret az egész magnak; nemcsak a törvényből valónak, hanem az Ábrahám hitéből valónak is, a ki mindnyájunknak atyánk
Xuning üqün, Hudaning wǝdisining [pǝⱪǝt] Ɵz meⱨir-xǝpⱪiti arⱪiliⱪ ǝmǝlgǝ axuruluxi üqün, u etiⱪadⱪila asaslinidu. Buning bilǝn u wǝdǝ Ibraⱨimning barliⱪ ǝwladliriƣa, pǝⱪǝt Tǝwrat ⱪanuni astida turidiƣanlarƣila ǝmǝs, bǝlki Ibraⱨimqǝ etiⱪad ⱪilƣuqilarning ⱨǝmmisigimu kapalǝtlik ⱪilinƣan. Qünki muⱪǝddǝs yazmilarda: «Seni nurƣun ⱪowmning atisi ⱪildim» dǝp yezilƣinidǝk, Ibraⱨim ⱨǝmmimizning atisidur. Dǝrⱨǝⱪiⱪǝt, u ɵlüklǝrni tirildüridiƣan, mǝwjut bolmiƣanni bar dǝp mǝwjut ⱪilidiƣan, ɵzi etiƣad baƣliƣan Huda aldida ⱨǝmmimizning atisi boldi.
17 (A mint meg van írva, hogy sok nép atyjává tettelek téged ) az előtt, az Isten előtt, a kiben hitt, a ki a holtakat megeleveníti, és azokat, a melyek nincsenek, előszólítja mint meglevőket.
18 A ki reménység ellenére reménykedve hitte, hogy sok népnek atyjává lesz, a szerint, a mint megmondatott: Így lészen a te magod.
Ⱨeqⱪandaⱪ ümid ⱪalmisimu u yǝnila ümidtǝ etiⱪad ⱪildi wǝ xuning bilǝn uningƣa: «Sening nǝsling [san-sanaⱪsiz] bolidu» dǝp aldin eytilƣandǝk nurƣun ⱪowmning atisi boldi.
19 És hitében erős lévén, nem gondolt az ő már elhalt testére, mintegy százesztendős lévén, sem Sárának elhalt méhére;
U yüz yaxⱪa yeⱪinlap, tenini ɵlgǝn ⱨesablisimu, xundaⱪla ayali Saraⱨningmu baliyatⱪusini ɵldi dǝp ⱪarisimu, yǝnila etiⱪadta ajizlaxmidi;
20 Az Istennek ígéretében sem kételkedett hitetlenséggel, hanem erős volt a hitben, dicsőséget adván az Istennek,
Hudaning wǝdisigǝ nisbǝtǝn etiⱪadsizliⱪ ⱪilip ⱨeq ikkilǝnmidi, ǝksiqǝ u etiⱪadi arⱪiliⱪ küqǝytildi wǝ Hudani uluƣlidi,
21 És teljesen elhitte, hogy a mit ő ígért, meg is cselekedheti.
«U nemini wǝdǝ ⱪilƣan bolsa xuni ǝmǝlgǝ axurux ⱪudritigǝ Igidur» dǝp toluⱪ ixǝndürüldi.
22 Azért is tulajdoníttaték néki igazságul.
Xuning bilǝn bu «uning ⱨǝⱪⱪaniyliⱪi ⱨesablandi».
23 De nemcsak ő érette iratott meg, hogy tulajdoníttaték néki igazságul,
Bu, «Uning ⱨǝⱪⱪaniyliⱪi ⱨesablandi» degǝn sɵz yalƣuz uning üqünla ǝmǝs,
24 Hanem mi érettünk is, a kiknek majd tulajdoníttatik, azoknak tudniillik, a kik hisznek Abban, a ki feltámasztotta a mi Urunkat a Jézust a halálból,
bǝlki Rǝbbimiz Əysani ɵlümdin tirildürgǝn Hudaƣa etiⱪad ⱪiliximiz bilǝn ⱨǝⱪⱪaniy ⱨesablinidiƣan bizlǝr üqünmu yezilƣan;
25 Ki a mi bűneinkért halálra adatott, és feltámasztatott a mi megigazulásunkért.
[Mǝsiⱨ] bolsa itaǝtsizliklirimiz üqün pida yoliƣa tapxuruldi wǝ ⱨǝⱪⱪaniy ⱪiliniximiz üqün tirildürüldi.

< Rómaiakhoz 4 >