< Rómaiakhoz 10 >
1 Atyámfiai, szívem szerint kívánom és Istentől könyörgöm az Izráel idvességét.
Ⱪerindaxlar, yürǝk intizarim, xundaⱪla Hudaƣa yelinixim Israillarning ⱪutⱪuzuluxi üqündur.
2 Mert bizonyságot teszek felőlök, hogy Isten iránt való buzgóság van bennök, de nem megismerés szerint.
Qünki xuningƣa guwaⱨliⱪ berimǝnki, ularning Hudaƣa ⱨǝⱪiⱪǝtǝnmu ⱪizƣin intilixi bar, biraⱪ ularning intilixi ⱨǝⱪiⱪiy bilim üstigǝ ⱪurulƣan ǝmǝs.
3 Mert az Isten igazságát nem ismervén, és az ő tulajdon igazságukat igyekezvén érvényesíteni, az Isten igazságának nem engedelmeskedtek.
Qünki ular Hudaning ⱨǝⱪⱪaniyliⱪini bilmigǝqkǝ, uning orniƣa ɵzlirining ⱨǝⱪⱪaniyliⱪini tiklǝxkǝ tirixip, Hudaning ⱨǝⱪⱪaniyliⱪiƣa boysunmidi.
4 Mert a törvény vége Krisztus minden hívőnek igazságára.
Qünki Tǝwrat ⱪanunining nixan-mǝⱪsiti Mǝsiⱨning Ɵzidur; xuning bilǝn etiⱪad ⱪilƣuqilarning ⱨǝrbiri üqün ⱨǝⱪⱪaniyliⱪ bar boldi.
5 Mert Mózes a törvényből való igazságról azt írja, hogy a ki azokat cselekeszi, él azok által.
Qünki Tǝwrat ⱪanuniƣa ǝmǝl ⱪilixtin kǝlgǝn ⱨǝⱪⱪaniyliⱪ ⱨǝⱪⱪidǝ Musa pǝyƣǝmbǝr mundaⱪ yazƣan; «Ⱪanunning ǝmrlirigǝ ǝmǝl ⱪilƣanlar xu ixliridin ⱨayatliⱪ tapidu».
6 A hitből való igazság pedig így szól: Ne mondd a te szívedben: Kicsoda megy föl a mennybe? (azaz, hogy Krisztus aláhozza; )
Lekin etiⱪadtin bolƣan ⱨǝⱪⱪaniyliⱪ mundaⱪ dǝydu: — «Kɵnglüngdǝ: — «Kim asmanƣa qiⱪar?» (yǝni «Kim Mǝsiⱨni asmandin elip qüxürǝr?»)
7 Avagy: Kicsoda száll le a mélységbe? (azaz, hogy Krisztust a halálból felhozza.) (Abyssos )
wǝ yaki «Ⱨang tegigǝ kim qüxǝr?» (yǝni «Mǝsiⱨni ɵlümdin kim ⱪayturar?») — demigin». (Abyssos )
8 De mit mond? Közel hozzád a beszéd, a szádban és a szívedben van: azaz a hit beszéde, a melyet mi hirdetünk.
Əmdi xu [ⱨǝⱪⱪaniyliⱪ] nemǝ dǝydu? — «Sɵz-kalam sanga yeⱪindur, tilingda wǝ dilingdidur!» — bu sɵz-kalam dǝl biz jakarlaydiƣan etiⱪadning sɵzidur.
9 Mert ha a te száddal vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta őt a halálból, megtartatol.
Demǝk, «Əysaning Rǝb ikǝnlikini aƣzing bilǝn etirap ⱪilsang wǝ ⱪǝlbingdǝ Hudaning uni ɵlüklǝr arisidin tirildürgǝnlikigǝ ixǝnsǝng, ⱪutⱪuzulisǝn»!
10 Mert szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk pedig vallást az idvességre.
Qünki insan ⱪǝlbidǝ etiⱪad ⱪilix bilǝn ⱨǝⱪⱪaniy ⱪilinidu, eƣizida etirap ⱪilix bilǝn nijatⱪa erixidu.
11 Mert azt mondja az írás: Valaki hisz ő benne, meg nem szégyenül.
Muⱪǝddǝs yazmilarda deyilgǝndǝk; «Uningƣa etiⱪad ⱪilƣuqining ⱨǝrbiri ⱨǝrgiz yǝrgǝ ⱪaritilmas».
12 Mert nincs különbség zsidó meg görög között; mert ugyanaz az Ura mindeneknek, a ki kegyelemben gazdag mindenekhez, a kik őt segítségül hívják.
Qünki bu jǝⱨǝttǝ Yǝⱨudiylar bilǝn Greklarning pǝrⱪi yoⱪ; ⱨǝr ikkisining Rǝbbi ⱨǝmmining Rǝbbidur wǝ Ɵzigǝ nida ⱪilƣanlarning ⱨǝmmisigǝ mol bayliⱪlirini ayimaydu.
13 Mert minden, a ki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik.
Qünki: «Kimdikim Rǝbning namini qaⱪirip nida ⱪilsa ⱪutⱪuzulidu».
14 Mimódon hívják azért segítségül azt, a kiben nem hisznek? Mimódon hisznek pedig abban, a ki felől nem hallottak? Mimódon hallanának pedig prédikáló nélkül?
Lekin Rǝbgǝ ixǝnmigǝn kixi ⱪandaⱪmu Uningƣa nida ⱪilalisun? U toƣruluⱪ anglimiƣan kixi ⱪandaⱪmu Uningƣa ixǝnsun? Hux hǝwǝr jakarliƣuqi bolmisa, ular uni ⱪandaⱪmu angliyalisun?
15 Mimódon prédikálnak pedig, ha el nem küldetnek? A miképen meg van írva: Mely szépek a békesség hirdetőknek lábai, a kik jókat hirdetnek!
Xu jakarliƣuqilar ǝwǝtilmigǝn bolsa, hux hǝwǝrni ⱪandaⱪmu yǝtküzǝlisun? Muⱪǝddǝs yazmilarda yezilƣinidǝk: «Aman-hatirjǝmlik toƣruluⱪ hux hǝwǝrni, bǝht-saadǝt toƣruluⱪ hux hǝwǝrni yǝtküzgǝnlǝrning ayaƣliri nemidegǝn güzǝl-ⱨǝ!».
16 De nem mindenek engedelmeskedtek az evangyéliomnak. Mert Ésaiás azt mondja: Uram! Kicsoda hitt a mi beszédünknek?
Biraⱪ, huddi Yǝxaya [pǝyƣǝmbǝrning] «I Pǝrwǝrdigar, bizning hǝwirimizgǝ kimmu ixǝndi?» deginidǝk ⱨǝmmǝ adǝm hux hǝwǝrgǝ itaǝt ⱪilƣan ǝmǝs.
17 Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten ígéje által.
Xunga etiⱪad hǝwǝrni anglaxtin kelidu wǝ xu hǝwǝr Mǝsiⱨ toƣruluⱪ sɵzdǝ anglitilidu.
18 De mondom: Avagy nem hallották-é? Sőt inkább az egész földre elhatott az ő hangjok, és a lakóföld véghatáráig az ő beszédök.
Lekin xuni soraymǝnki, ular xu hǝwǝrni anglimiƣanmidu? Əlwǝttǝ anglidi: — «Ularning sadasi pütkül dunyaƣa, Sɵzliri yǝr yüzining ⱪǝrlirigǝ yǝtti».
19 De mondom: Avagy nem ismerte-é Izráel? Először Mózes mondja: Én titeket felingerellek egy nem néppel, értelmetlen néppel haragítalak meg titeket.
Yǝnǝ xuni soraymǝnki, Israillar [xu hǝwǝrdin] waⱪip bolmiƣanmidu? Aldi bilǝn, Musa [Israilƣa] mundaⱪ bexarǝt bǝrgǝn: — ««Ⱨeq hǝlⱪ ǝmǝs» bolƣan bir hǝlⱪ arⱪiliⱪ silǝrdǝ ⱨǝsǝt ⱪozƣaymǝn, Nadan bir hǝlⱪ arⱪiliⱪ ƣǝzipinglarni ⱪozƣaymǝn».
20 Ésaiás pedig bátorságosan ezt mondja: Megtaláltak azok, a kik engem nem keresnek; nyilvánvaló lettem azoknak, a kik felőlem nem kérdezősködtek.
Keyin, Yǝxaya pǝyƣǝmbǝr intayin yürǝklik ⱨalda xu bexarǝtni berip: — «Ɵzümgǝ intilmigǝnlǝrgǝ Ɵzümni tapⱪuzdum, Meni sorimiƣanlarƣa Ɵzüm kɵründüm» — dedi.
21 Az Izráelről pedig ezt mondja: Egész napon kiterjesztettem kezeimet az engedetlenkedő és ellenmondó néphez.
Lekin, U Israillar ⱨǝⱪⱪidǝ: — «Mǝn kün boyi bu itaǝtsiz wǝ tǝrsa hǝlⱪⱪǝ ⱪollirimni uzitip intilip kǝldim!» — dǝydu.