< Jelenések 8 >
1 És mikor felnyitotta a hetedik pecsétet, lőn nagy csendesség a mennyben, mintegy fél óráig.
Aru jitia Mer pora sat-ta chihna to khuli se, purah sorgote adha ghonta tak ekdom chup thakise.
2 És látám azt a hét angyalt, a ki az Isten előtt álla; és adaték nékik hét trombita.
Titia moi sat-ta sorgodoth khan kun Isor usorte khara hoi thaka dikhise, aru taikhan ke sat-ta bhigul dise.
3 És jöve egy másik angyal, és megálla az oltárnál, arany tömjénezőt tartva; és adaték annak sok tömjén, hogy tegye minden szenteknek könyörgéseihez az arany oltárra, a mely a királyiszék előtt vala.
Dusra ekjon sorgodoth ahise, tai suna laga bati bhal gundh pora bhorta kori kene thaka dhori thakise, aru bedi usorte khara hoi kene thakise. Bisi mitha sugandh taike dise kelemane tai pora he etu daan koribo, sob pobitro manu khan laga prathana loi kene, utu suna laga bedi te juntu singhason usorte ase.
4 És felméne a tömjén füstje a szentek könyörgéseivel az angyal kezéből az Isten elébe.
Etu mitha sugandh laga dhuwa, pobitro manu khan laga prathana logote, sorgodoth laga hath pora uthi kene Isor usorte jaise.
5 Azután vevé az angyal a tömjénezőt; és megtölté azt az oltárnak tüzével, és leveté a földre; és lőnek mennydörgések és szózatok és villámlások és földindulás.
Titia sorgodoth etu mitha sugandh laga bati loi kene puja kora laga bedi laga jui pora bhorta kori loise. Tai prithibi te etu phelai dise, aru titia bhijili nisena dangor awaj ulaise, ujala hoise aru mati khan hili se.
6 És a hét angyal, a kinél a hét trombita vala, készüle a trombitáláshoz.
Titia sat-ta sorgodoth khan kunke sat-ta bhigul dise, taikhan awaj kori bole nimite taiyar korise.
7 Az első angyal azért trombitála, és lőn jégeső és tűz, vérrel elegy, és vetteték a földre; és a földnek harmadrésze megége, és az élőfáknak harmadrésze megége, és minden zöldelő fű megége.
Prothom sorgodoth pora tai laga bhigul bojaise, aru titia pathor aru khun logote jui milai kene ulaise. Titia etu ke prithibi te phelai dise, aru prithibi laga tin bhag juli jaise, aru tin bhag laga ghas khan juli jaise, aru jiman bhi hara ghas thakise, eitu khan sob juli jaise.
8 A második angyal is trombitált, és mint egy tűzzel égő nagy hegy vetteték a tengerbe; és a tengernek harmadrésze vérré lőn;
Titia dusra sorgodoth pora tai laga bhigul bojaise, aru kiba ekta dangor pahar jui pora juli thaka nisena samundar te phelai dise. Aru tin bhag laga samundar khun hoi jaise,
9 És meghala a tengerben lévő teremtett állatoknak harmadrésze, a melyekben élet vala; és a hajóknak harmadrésze elvesze.
aru tin bhag samundar te jinda thaka janwar khan sob mori jaise, aru tin bhag jahaaj khan sob khotom hoi jaise.
10 A harmadik angyal is trombitált, és leesék az égről egy nagy csillag, égve, mint egy fáklya, és esék a folyóvizeknek harmadrészére, és a vizek forrásaira;
Titia tisra sorgodoth pora tai laga bhigul bojaise, aru dangor ekta tara akas pora girise, ujala kori kene ase, aru etu tin bhag laga nodi te girise aru sapha panite giri jaise.
11 A csillagnak neve pedig üröm: változék azért a folyóvizek harmadrésze ürömmé; és sok ember meghala a vizektől, mivel keserűkké lőnek.
Etu tara laga naam to Wormwood thakise. Aru etu laga tin bhag pani pura tita hoi jaise, aru bisi manu etu pani khai kene mori jaise.
12 A negyedik angyal is trombitált, és megvereték a napnak harmadrésze, és a holdnak harmadrésze, és a csillagoknak harmadrésze; hogy meghomályosodjék azoknak harmadrésze, és a nap az ő harmadrészében ne fényljék, és az éjszaka hasonlóképen.
Titia choutha sorgodoth tai laga bhigul bojaise, aru suryo laga tin bhag te lagi jaise, aru chand laga tin bhag eneka hoise aru tara khan laga tin bhag bhi eneka hoi jaise, etu pora tin bhag pura andhera hoi jaise. Din laga tin bhag te ujala nathaka hoise, aru etu nisena rati bhi eneka hoi jaise.
13 És láték és hallék az égnek közepette egy angyalt repülni, a ki ezt mondja vala nagy szóval: Jaj, jaj, jaj a föld lakosainak a három angyal trombitájának többi szavai miatt, a kik még trombitálni fognak.
Titia moi saise, aru moi chil chiriya laga awaj hunise tai matha uporte uri kene dangor awaj pora mati kene koi thakise, “Hai, hai, hai ase jun manu prithibi te thaki ase, kelemane aru bhi tinta sorgodoth khan laga bhigul bajabole ase.”