< Jelenések 7 >
1 Ezek után láték négy angyalt állani a földnek négy szegletén, a földnek négy szélét tartva, hogy szél ne fújjon a földre, se a tengerre, se semmi élőfára.
Kalpasan daytoy, adda nakitak nga uppat nga anghel a nakatakder kadagiti uppat a suli ti daga, siiirut a tengtenglenda dagiti uppat nga angin iti daga tapno awan ti angin nga agpuyupoy iti daga, iti baybay, wenno iti uray ania a kayo.
2 És láték más angyalt feljőni napkelet felől, a kinek kezében vala az élő Istennek pecséte; és nagy szóval kiálta a négy angyalnak, a kinek adatott, hogy ártson a földnek és a tengernek,
Adda nakitak a maysa pay nga anghel nga agpangpangato a naggapu idiay daya, ket adda kenkuana ti selio ti sibibiag a Dios. Nagpukkaw isuna iti napigsa kadagiti uppat nga anghel a naikkan iti pammalubos a mangdangran iti daga ken iti baybay.
3 Ezt mondván: Ne ártsatok se a földnek, se a tengernek, se a fáknak addig, míg meg nem pecsételjük a mi Istenünk szolgáit az ő homlokukon.
“Saanyo a dangran ti daga, ti baybay, wenno dagiti kaykayo agingga a mamarkaanmi dagiti muging dagiti adipen ti Dios tayo.”
4 És hallám a megpecsételtek számát: Száznegyvennégyezer, az Izráel fiainak minden nemzetségéből elpecsételve.
Nangngegak ti dagup dagidiay a namarkaan: 144, 000, ti namarkaan manipud iti tunggal tribu iti tattao ti Israel:
5 A Júda nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt vala; a Ruben nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a Gád nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt;
12, 000 ti namarkaan manipud iti tribu ti Juda, 12, 000 manipud iti tribu ti Ruben, 12, 000 manipud iti tribu ti Gad,
6 Az Áser nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a Nafthali nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a Manassé nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt;
12, 000 manipud iti tribu ti Aser, 12, 000 manipud iti tribu ti Naftali, 12, 000 manipud iti tribu ti Manases.
7 A Simeon nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a Lévi nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; az Izsakhár nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt;
12, 000 manipud iti tribu ti Simeon, 12, 000 manipud iti tribu ti Levi, 12, 000 manipud iti tribu ti Isacar,
8 A Zebulon nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a József nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a Benjámin nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt.
12, 000 manipud iti tribu ti Zabulon, 12, 000 manipud iti tribu ti Jose, 12, 000 manipud iti tribu ti Benjamin ti namarkaan.
9 Azután látám, és ímé egy nagy sokaság, a melyet senki meg nem számlálhatott, minden nemzetből és ágazatból, és népből és nyelvből; és a királyiszék előtt és a Bárány előtt állnak vala, fehér ruhákba öltözve, és az ő kezeikben pálmaágak;
Kalpasan dagitoy a banbanag, kimmitaak, ket adda iti nakaad-adu a tattao nga awan iti makabilang—manipud iti tunggal nasion, tribu, tattao, ken pagsasao— a sitatakder iti sangoanan ti trono ken iti sangoanan ti Kordero. Nakakawesda iti puraw a kagay ken nakaiggemda iti sangsanga ti palma,
10 És kiáltanak nagy szóval, mondván: Az idvesség a mi Istenünké, a ki a királyiszékben ül, és a Bárányé!
ket umaw-awagda nga addaan iti napigsa a timek, “Ti panangisalakan ket kukua ti Diostayo a nakatugaw idiay trono, ken iti Kordero!”
11 Az angyalok pedig mindnyájan a királyiszék, a Vének és a négy lelkes állat körül állnak vala, és a királyiszék előtt arczczal leborulának, és imádák az Istent,
Nakatakder amin dagiti anghel iti aglawlaw ti trono ken iti aglawlaw dagiti paglakayen ken kadagiti uppat a sibibiag a parsua, ket nagpaklebda iti daga iti sangoanan ti trono, ket dinaydayawda ti Dios,
12 Ezt mondván: Ámen: áldás és dicsőség és bölcseség és hálaadás és tisztesség és hatalom és erő a mi Istenünknek mind örökkön örökké, Ámen. (aiōn )
a kunkunada, “Amen! Pammadayaw, dayag, kinasirib, panagyaman, panakaitan-ok, pannakabalin, ken bileg ti maipaay iti Diostayo iti agnanayon nga awan patinggana! Amen!” (aiōn )
13 Akkor felele egy a Vének közül, és monda nékem: Ezek, a kik a fehér ruhákba vannak öltözve, kik és honnét jöttek?
Ket maysa kadagiti panglakayen ti nagsaludsod kaniak, “Siasino dagitoy a nakakawes kadagiti puraw a kagay, ken sadino iti naggapuanda?
14 És mondék néki: Uram, te tudod. És monda nékem: Ezek azok, a kik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében.
Kinunak kenkuana, “Apo, ammom,” ket kinunana kaniak, “Dagitoy dagiti nakalasat iti Napalalo a Pannakaparigat. Linabaanda dagiti kagayda ket pinagbalinda a puraw babaen iti dara ti Kordero.
15 Ezért vannak az Isten királyiszéke előtt; és szolgálnak neki éjjel és nappal az ő templomában; és a ki a királyiszékben ül, kiterjeszti sátorát felettök.
Gapu iti daytoy, addada iti sangoanan ti trono ti Dios, ket agdaydayawda kenkuana iti aldaw ken rabii idiay templona. Isuna a nakatugaw iti trono ket ukradennanto ti toldana iti ngatoenda.
16 Nem éheznek többé, sem nem szomjúhoznak többé; sem a nap nem tűz rájok, sem semmi hőség:
Saandanton a mabisinan manen, wenno mawaw manen. Saandanton a mapudotan iti init, wenno uray ania a makasinit a pudot.
17 Mert a Bárány, a ki a királyiszéknek közepette van, legelteti őket, és a vizeknek élő forrásaira viszi őket; és eltöröl Isten az ő szemeikről minden könyet.
Ta ti Kordero nga adda iti tengnga ti trono ket isunto ti pastorda, ket idalannanto ida kadagiti ubbog ti sibibiag a danum, ket punasento ti Dios ti tunggal lua manipud kadagiti matada.”