< Jelenések 18 >

1 És ezek után láték más angyalt leszállani a mennyből, a kinek nagy hatalma vala; és a föld fénylett annak dicsőségétől.
Etu pichete moi aru ekjon sorgodoth ke sorgo pora ahi thaka dikhise. Tai logote adhikar thakise, aru pura prithibi Tai laga Mohima pora bhorta hoi jaise.
2 És kiálta teljes erejéből, nagy szóval mondván: Leomlott, leomlott a nagy Babilon, és lett ördögöknek lakhelyévé, minden tisztátalan léleknek tömlöczévé, és minden tisztátalan és gyűlölséges madárnak tömlöczévé.
Tai kandi kene dangor awaj pora koise, “Mohan Babylon giri jaise! Tai bhoot khan thaka jaga hoi jaise, Sob biya atma laga ghor, Aru sob biya aru letera chiriya laga ghor.
3 Mert az ő paráznasága haragjának borából ivott valamennyi nép, és a földnek királyai ő vele paráználkodtak, és a földnek kalmárai az ő dobzódásának erejéből meggazdagodtak.
Sob desh khan tai laga bebichar laga draikha ros khaikena nisa hoise. Sob prithibi laga raja khan tai logote bebichar kaam korise. Prithibi laga vyapari manu khan bhi tai kineka mangso laga itcha te thaki ase, etu saikene dhun hoise.”
4 És hallék más szózatot a mennyből, a mely ezt mondja vala: Fussatok ki belőle én népem, hogy ne legyetek részesek az ő bűneiben, és ne kapjatok az ő csapásaiból:
Titia moi sorgo pora aru ekta awaj koi thaka hunise, “Tai pora ulaikene ahibi, Moi laga manu khan Tumikhan tai laga paap te bhag nolobole nimite, Aru etu pora tai pabole thaka dukh tumi uporte nahibo nimite.
5 Mert az ő bűnei az égig hatottak, és megemlékezett az Isten az ő gonoszságairól.
Kelemane Babylon laga paapkhan sorgo tak ponchise, Aru Isor pora tai laga paap kaam khan sob yaad kori ase.
6 Fizessetek úgy néki, a mint ő fizetett néktek, és kétszerrel kettőztessétek meg néki az ő cselekedetei szerint; a mely pohárból itatott, ugyanabból két annyit töltsetek néki.
Tai ki dise etu wapas taike di dibi Aru tai laga kaam saikene taike aru bisi dibi; Aru tai milai kene rakha kup te, tai nimite aru bisi milai kene taike di dibi.
7 A mennyire dicsőítette magát és dobzódott, annyi kínnal és gyászszal fizessetek néki; mert ezt mondja az ő szívében: Úgy ülök, mint királynéasszony, és nem vagyok özvegy, és semmi gyászt nem látok.
Kelemane tai nijorke dangor kori kene aram pora thakise, Taike bisi dukh chinta aru mon dukh dibi. Kelemane tai nijor laga monte koi, ‘Moi rani nisena bohi ase; Moi bidhowa mahila nohoi, Aru moi kitia bhi kanda nadikhibo.’
8 Ennekokáért egy nap jőnek ő reá az ő csapásai: a halál, a gyász és az éhség; és tűzzel égettetik meg; mert erős az Úr, az Isten, a ki megbünteti őt.
Etu karone ek dinte he tai laga dukh ahibo: Mora, kanda, aru akaal ahibo. Taike jui pora khai dibo, Kelemane Probhu Isor Mohan ase, aru Tai he taike bisar koribo.”
9 És siratják őt, és jajgatnak ő rajta a föld királyai, a kik vele paráználkodtak és dobzódtak, mikor az ő égésének füstjét látják,
Prithibi laga raja khan kun tai laga pichete jai kene sob bebichar korise, tai juli kene dhuwa ulai thaka to dikhi kene kandi kene hala koribo.
10 Nagy távol állva az ő kínjától való félelem miatt, mondván: Jaj! jaj! te nagy város, Babilon, te hatalmas város, hogy egy órában jött el ítéleted!
Taikhan dur te khara koribo, aru tai dukh pa to dikhi kene kobo, “Oh, oh mohan sheher, Babylon takot thaka ekta sheher! Kelemane ek ghanta bhitor te tumi laga bisar hoi jaise.”
11 A föld kalmárai is siratják és jajgatják őt, mert az ő árúikat immár senki nem veszi;
Titia prithibi laga dhun manu khan taike saikene kandise, kelemane tai laga saman khan kun bhi nakina hoise-
12 Arany és ezüst, és drágakő és gyöngy, és gyolcs és bíbor, és selyem és skárlátczikkeket; és minden thinfát és minden elefántcsontedényt, és drágafából és rézből és vasból és márványkőből csinált minden edényt;
bahar pora ana suna, chandi, daam laga pathor, moti, mihin kapra, begoni rong kapra, resham kapra, lal rong laga kapra, sob kisim laga bhal aru daam citron laga khuri, bhal para bona bati khan, pitol, luha, aru marble,
13 És fahajat és illatszereket, és kenetet és tömjént, és bort és olajat, és zsemlyelisztet és gabonát, és barmokat és juhokat, és lovakat és kocsikat, és rabokat és emberek lelkeit.
masala khan, mitha sugandh tel, angur ros, kisim laga tel, mihin pora sapha kori rakha atta, saguli aru goru, ghora aru ghora gari, noukar aru manu laga atma khan.
14 És a gyümölcs, a mit a te lelked kívánt, eltávozott tőled, és minden a mi ínyes és pompás, eltávozott tőled, és többé azokat meg nem találod.
Tumi laga pakki juwa phol, tumi laga atma laga itcha, sob tumi pora jai jaise. Sob aram aru dikhawa tumi pora jai jaise, aru etu kitia bhi wapas napabo.
15 Ezeknek árosai, a kik meggazdagodtak ő tőle, távol állanak az ő kínjától való félelem miatt, sírván és jajgatván,
Etu saman laga malik khan kun taike saikene dhuni hoisele etiya tai pora dur hoi jaise, kelemane tai laga dukh paikene thaki thaka to saikene bhoi lagise aru dur te jai kene khara hoi jaise.
16 És ezt mondván: Jaj! jaj! a nagy város, a mely öltözött gyolcsba és bíborba és skarlátba, és megékesíttetett aranynyal, drágakövekkel és gyöngyökkel; hogy elpusztult egy órában annyi gazdagság!
Taikhan kobo, “Oh, oh etu mohan sheher Kun bhal kapra lagai kene thakise, Begoni rong te, aru lal rong kapra lagai kene thakise, Aru suna pora bhorta hoi kene, Daam laga heera, aru moti khan lagaikena thakise!
17 És minden hajósmester és a hajókon levők mind, a sokaság és az evezők, és valakik a tengeren kereskednek, távol állának.
Ek ghanta bhitor te tai laga sob dhun to khotom hoi jaise.” Sob jahaaj laga henedhikari khan ta te safar kora khan, aru cholai thaka aru kiman manu etu samundar pora kamai thakise, dur te khara hoi jaise.
18 És kiáltának, látván az ő égésének füstjét, és ezt mondják vala: Mi hasonló e nagy városhoz?
Taikhan kandise jitia tai juli thaka laga dhuwa to dikhise. Taikhan koise, “Mohan sheher nisena aru kuntu sheher ase?”
19 És port hányván az ő fejökre, kiáltának sírván és jajgatván, és ezt mondván: Jaj! jaj! az a nagy város, a melyben meggazdagodott mindenki, a kinek hajói voltak a tengeren, annak drágaságaiból, hogy elpusztult egy órában!
Taikhan laga matha pora dhula jharise, aru jor pora kandise, mon dukh korise, aru koise, “Oh, oh etu mohan sheher Kun logote taikhan laga jahaaj ase Samundar te tai laga dhun pora dhuni hoise Kelemane ek ghanta te taike khotom kori dise.”
20 Örülj ő rajta menny, és ti szent apostolok és próféták; mert az Isten büntette meg őt érettetek való büntetéssel.
“Tai uporte khushi koribi, O sorgo, Aru tumi pobitro khan, apostle khan, aru bhabobadi khan, Kelemane Isor pora he tumikhan laga bisar tai uporte kori dise!”
21 És egy erős angyal egy nagy malomkőhöz hasonló követ felvőn és a tengerbe veté, ezt mondván: Ilyen módon nagy sebességgel vettetik el Babilon, ama nagy város, és többé meg nem találtatik.
Titia ekta mohan sorgodoth pora dangor pathor uthaikene samundar te phelai dise, aru koise, “Etu nisena, Babylon, mohan sheher ke bhi, Dukh te phelai dibo Aru taike kitia bhi nadikha hoi jabo.
22 És hárfásoknak és muzsikásoknak, és síposoknak és trombitásoknak szava te benned többé nem hallatik; és semmi mesterségnek mestere nem találtatik többé te benned; és malomnak zúgása sem hallatik többé te benned;
Gana baja manu khan, Aru bhigul baja manu khan laga gana aru Tumi kitia bhi nahunibo. Bhal saman bona manu aru tumi Khan kitia bhi napabo. Dhaan khunda laga awaj aru Tumikhan kitia bhi nahunibo.
23 És szövétneknek világossága többé te benned nem fénylik; és vőlegénynek és menyasszonynak szava sem hallatik többé te benned; mert a te kalmáraid valának a földnek fejedelmei; mert a te bűvöléseidtől eltévelyedtek mind a népek.
Saaki laga ujala Tumikhan ke kitia bhi ujala nadibo. Shadi kora mahila aru mota laga awaj aru Kitia bhi nahunibo, Kelemane tumikhan laga vyaparikhan to prithibi laga raja khan thakise, Aru pura desh tumikhan laga jadu-tona pora thogai dise.
24 És abban prófétáknak és szenteknek vére találtatott, és mindeneknek, a kik megölettek a földön.
Bhabobadi aru pobitro manu khan laga khun tai uporte paise, Aru taikhan sob laga khun, kunkhan ke etu prithibi te morai dise.”

< Jelenések 18 >