Jelenések 16

1 És hallék nagy szózatot a templomból, a mely mondja vala a hét angyalnak: Menjetek el és töltsétek ki a földre az Isten haragjának hét poharát.

És hangos szózatot hallottam a templomból, amely ezt mondta a hét angyalnak: „Menjetek el, öntsétek ki Isten haragjának hét poharát a földre“.

2 Elméne azért az első, és kitölté az ő poharát a földre; és támada gonosz és ártalmas fekély azokon az embereken, a kiken vala a fenevad bélyege, és a kik imádják vala annak képét.

Elment azért az első és kiöntötte poharát a földre, és gonosz, ártalmas fekély támadt azokon az embereken, akiken a fenevad bélyege volt és imádták annak képét.

3 A másik angyal is kitölté az ő poharát a tengerbe; és olyanná lőn, mint a halott vére; és minden élő állat meghala a tengerben.

A második angyal is kiöntötte poharát a tengerbe, az olyan lett, mint a halott vére, és minden élőlény meghalt a tengerben.

4 A harmadik angyal is kitölté az ő poharát a folyóvizekbe és a vizek forrásaiba; és lőn vér.

A harmadik angyal is kiöntötte poharát a folyóvizekbe és a vizek forrásaiba, és azok vérré változtak.

5 És hallám, hogy a vizek angyala ezt mondja vala: Igaz vagy Uram, a ki vagy és a ki valál, te Szent, hogy ezeket ítélted;

És hallottam, hogy a vizek angyala ezt mondta: „Igaz vagy, Uram, aki vagy, aki voltál. Szent vagy, hogy így ítéltél.

6 Mivelhogy szentek és próféták vérét ontották, vért adál nékik inni; mert méltók arra.

Mert a szentek és próféták vérét ontották, Te is vért adtál nekik inni, mert megérdemelték.“

7 És hallám, hogy más az oltárról ezt mondja vala: Jól van Uram, mindenható Isten, igazak és igazságosak a te ítéleteid.

És hallottam, hogy az oltár ezt mondta: „Jól van, Uram, mindenható Isten, igazak és igazságosak a te ítéleteid“.

8 A negyedik angyal is kitölté az ő poharát a napra; és adaték annak, hogy az embereket tikkaszsza tűzzel.

A negyedik angyal is kitöltötte poharát a napra és megadatott neki, hogy tűzzel gyötörje az embereket.

9 És tikkadának az emberek nagy hévséggel; és az Istennek nevét káromlák, a kinek hatalma vala e csapásokon; és nem térének meg, hogy neki dicsőséget adjanak.

Az emberek gyötrődtek a nagy hőség miatt, és Isten nevét káromolták, akinek hatalma volt e csapások felett, és nem tértek meg, hogy Neki dicsőséget adjanak.

10 Az ötödik angyal is kitölté az ő poharát a fenevad királyiszékére; és lőn az ő országa setét; és rágják vala az ő nyelvöket a kín miatt,

Az ötödik angyal is kitöltötte poharát a fenevad királyi székére, és országa elsötétült és nyelvüket rágták kínjukban.

11 És káromlák a menny Istenét az ő kínjaik és fekélyeik miatt; és meg nem térének az ő cselekedeteikből.

És káromolták a menny Istenét kínjaik és a fekélyek miatt és nem tértek meg cselekedeteikből.

12 A hatodik angyal is kitölté az ő poharát a nagy folyóvízre, az Eufrátesre; és kiszárada annak vize, hogy a napkelet felől jövő királyoknak út készíttessék.

A hatodik angyal is kitöltötte poharát a nagy folyóvízre, az Eufráteszre, és kiszáradt annak vize, hogy a napkelet felől jövő királyoknak út készüljön.

13 És láték a sárkány szájából és a fenevad szájából és a hamis próféta szájából három tisztátalan lelket kijőni, a békákhoz hasonlókat;

És láttam a sárkány szájából és a fenevad szájából és a hamis próféta szájából három tisztátalan lelket kijönni, olyanok voltak, mint a békák.

14 Mert ördögi lelkek azok, a kik jeleket tesznek; a kik elmennek a földnek és az egész világnak királyaihoz, hogy egybe gyűjtsék azokat a mindenható Isten ama nagy napjának viadalára.

Mert ördögi lelkek azok, akik jeleket tesznek, akik elmennek a földnek és az egész világnak királyaihoz, hogy egybegyűjtsék azokat a mindenható Isten ama nagy napjának viadalára.

15 (Imé eljövök, mint a tolvaj. Boldog, a ki vigyáz és őrzi az ő ruháit, hogy mezítelenen ne járjon, és meg ne lássák az ő rútságát.)

„Íme, eljövök, mint a tolvaj. Boldog, aki vigyáz és őrzi ruháját, hogy ne járjon mezítelenül, és meg ne lássák szégyenét.“

16 Egybegyűjték azért őket a helyre, a melyet zsidóul Armageddonnak neveznek.

Egybegyűjtötték azért őket arra a helyre, amelyet zsidóul Harmagedónnak neveznek.

17 A hetedik angyal is kitölté az ő poharát a levegőégre; és nagy szózat jöve ki a mennyei templomból a királyiszéktől, a mely ezt mondja vala: Meglett!

A hetedik angyal is kitöltötte poharát a levegőbe, és hangos szózat jött a mennyei templom királyi székétől, amely ezt mondta: „Megtörtént!“

18 És lőnek zendülések és mennydörgések és villámlások; és lőn nagy földindulás, a milyen nem volt, mióta az emberek a földön vannak, ilyen földindulás, ilyen nagy.

Ekkor zúgás, és mennydörgés és villámlás támadt, és olyan nagy földrengés, amilyen még nem volt, mióta az emberek a földön vannak: ilyen nagy földrengés!

19 És a nagy város három részre szakada, és a pogányok városai elesének; és a nagy Babilon megemlítteték az Isten előtt, hogy adjon annak inni az ő búsult haragja borának poharából.

És a nagy város három részre szakadt, és a pogányok városai leomlottak, és a nagy Babilont emlegették Isten előtt, hogy itassa meg vele az ő búsult haragja borának poharát.

20 És minden sziget elmúlék, és hegyek nem találtatának többé.

És minden sziget eltűnt és a hegyek sem voltak találhatók.

21 És nagy jégeső, mint egy-egy tálentom, szálla az égből az emberekre; és káromlák az Istent az emberek a jégeső csapásáért; mert annak csapása felette nagy.

És nagy jégeső, mint egy-egy talentum, esett az emberekre, és káromolták Istent az emberek a jégeső csapása miatt, mert annak csapása felette nagy volt.