Zsoltárok 99

1 Az Úr uralkodik, reszkessenek a népek; Kérubokon ül, remegjen a föld!

Pǝrwǝrdigar ⱨɵküm süridu! Hǝlⱪlǝr titrisun! U kerublar otturisida olturidu; Yǝr-jaⱨan zilziligǝ kǝlsun!

2 Nagy az Úr a Sionon, és magasságos ő minden nép felett.

Pǝrwǝrdigar Zionda büyüktur, U barliⱪ hǝlⱪlǝr üstidǝ turidiƣan aliydur.

3 Tiszteljék a te nagy és rettenetes nevedet, – szent az!

Ular uluƣ wǝ sürlük namingni mǝdⱨiyilǝydu; U pak-muⱪǝddǝstur!

4 És tisztesség a királynak, a ki szereti a jogosságot! Te megerősítetted az egyenességet; jogosságot és igazságot szereztél Jákóbban.

Padixaⱨning ⱪudriti adalǝtkǝ beƣixlanƣandur; Ɵzüng durusluⱪni mǝⱨkǝm ornatⱪansǝn; Sǝn Yaⱪup arisida adalǝt wǝ ⱨǝⱪⱪaniyǝt yürgüzgǝn.

5 Magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket, és boruljatok le az ő lábainak zsámolya elé; szent ő!

Pǝrwǝrdigar Hudayimizni uluƣlanglar! Tǝhtipǝri aldida egilip sǝjdǝ ⱪilinglar — U muⱪǝddǝstur!

6 Mózes és Áron az ő papjaival, és Sámuel az ő nevét segítségül hívókkal egybe, segítségül hívják vala az Urat, és meghallgatá őket.

Uning kaⱨinliri arisida Musa wǝ Ⱨarun bar idi, Namini qaⱪirƣanlar iqidǝ Samuilmu ⱨazir idi; Ular Pǝrwǝrdigarƣa iltija ⱪilip, qaⱪirdi, U ularƣa jawab bǝrdi.

7 Felhő-oszlopban szólt vala hozzájok; megőrizték az ő bizonyságtételét és rendeletét, a melyet adott vala nékik.

Huda bulut tüwrükidǝ ularƣa sɵzlidi; Ular U tapxurƣan agaⱨ-guwaⱨliⱪlarƣa ⱨǝm nizam-bǝlgilimigǝ ǝmǝl ⱪilixatti.

8 Uram, mi Istenünk! Te meghallgattad őket, kegyelmes Isten voltál hozzájok; de bosszúálló az ő hiábavalóságaik miatt.

I Pǝrwǝrdigar Hudayimiz, Sǝn ularƣa jawab bǝrding; Yaman ⱪilmixliriƣa yarixa jaza bǝrgǝn bolsangmu, Sǝn ularni kǝqürgüqi Ilaⱨ iding.

9 Magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket, és boruljatok le az ő szent hegyén; mert szent az Úr, a mi Istenünk!

Pǝrwǝrdigar Hudayimizni uluƣlanglar! Uning muⱪǝddǝs teƣida egilip sǝjdǝ ⱪilinglar! Qünki Pǝrwǝrdigar Hudayimiz muⱪǝddǝstur!