Zsoltárok 99

1 Az Úr uralkodik, reszkessenek a népek; Kérubokon ül, remegjen a föld!

Herren regerer, Folkene bæve; han sidder over Keruber, Jorden ryster.

2 Nagy az Úr a Sionon, és magasságos ő minden nép felett.

Herren er stor i Zion, og han er ophøjet over alle Folkene.

3 Tiszteljék a te nagy és rettenetes nevedet, – szent az!

De skulle prise dit Navn som stort og forfærdeligt — hellig er han! —

4 És tisztesség a királynak, a ki szereti a jogosságot! Te megerősítetted az egyenességet; jogosságot és igazságot szereztél Jákóbban.

Og Kongens Vælde elsker Ret; du har befæstet Retvished, du har gjort Ret og Retfærdighed i Jakob.

5 Magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket, és boruljatok le az ő lábainak zsámolya elé; szent ő!

Ophøjer Herren vor Gud og tilbeder for hans Fødders Fodskammel — hellig er han! —

6 Mózes és Áron az ő papjaival, és Sámuel az ő nevét segítségül hívókkal egybe, segítségül hívják vala az Urat, és meghallgatá őket.

Mose og Aron iblandt hans Præster og Samuel iblandt dem, som paakaldte hans Navn, raabte til Herren, og han bønhørte dem.

7 Felhő-oszlopban szólt vala hozzájok; megőrizték az ő bizonyságtételét és rendeletét, a melyet adott vala nékik.

Han talte til dem i Skystøtten; de holdt hans Vidnesbyrd og den Skik, som han gav dem.

8 Uram, mi Istenünk! Te meghallgattad őket, kegyelmes Isten voltál hozzájok; de bosszúálló az ő hiábavalóságaik miatt.

Herre, vor Gud! du bønhørte dem, du var dem en Gud, som tilgav dem, men ogsaa en Hævner over deres Gerninger.

9 Magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket, és boruljatok le az ő szent hegyén; mert szent az Úr, a mi Istenünk!

Ophøjer Herren vor Gud og tilbeder for hans hellige Bjerg; thi hellig er Herren vor Gud.