Zsoltárok 96
1 Énekeljetek az Úrnak új éneket; énekelj az Úrnak te egész föld!
Tamagra Ra Anumzamofona kasefa zagame hunteho. Maka ama mopafima mani'naza vahe'mota Ra Anumzamofona zagame hunteho.
2 Énekeljetek az Úrnak, áldjátok az ő nevét; hirdessétek napról-napra az ő szabadítását.
Ra Anumzamofona zagame hunenteta, agi'a ahentesga hiho. Ana nehuta vahe'ma zamagu vazino etema nezamavarea zankura, maka knafina huama huta vahera zamasamiho.
3 Beszéljétek a népek között az ő dicsőségét, minden nemzet között az ő csodadolgait;
Agri hihamu masazama'agura kokankoka vahera huama huta nezamasamita, hanavenentake eri'zama eri'nea zankura, huama huta maka vahera zamasamiho.
4 Mert nagy az Úr és igen dicséretes, rettenetes minden isten felett.
Ra Anumzamo'a maka zana agatereno tusi'a Anumza mani'neankino, Agrake ra agi'a erigahie. Maka havi anumzana zamagatere'neankita, Agrikuke'za korora huntegahune.
5 Mert a nemzeteknek minden istene bálvány, az Úr pedig egeket alkotott.
Na'ankure maka ama mopafima mani'naza vahe'mokizmi havi anumzantamina, amne zamazanteti tro hu'naza zantami me'naze. Hianagi anamifima me'nea monaramina, Ra Anumzamo agra'a tro hunte'ne.
6 Ékesség és fenség van előtte; tisztesség és méltóság az ő szent helyén.
Ra Anumzamo'a noma'afina ragi erino kinia mani'negeno, agri hihamune masa'amo'ene konariri'amo'enena noma'afina avite'ne.
7 Adjatok az Úrnak népeknek nemzetségei: adjatok az Úrnak dicsőséget és tisztességet!
Ama mopafima kokankokama mani'naza vahe'mota, Ra Anumzamofona husga hunenteta, agri hihamu masa zama'aguenena husga hunteho.
8 Adjátok az Úrnak neve dicsőségét; hozzatok ajándékot és jőjjetek be az ő tornáczaiba!
Ra Anumzamo'a agrake ra agia erigara hu'neanki agi'a erisga nehuta, ofatamia erineta, agri mono nompina ufreho.
9 Hajoljatok meg az Úr előtt szent ékességben; rettegjen előtte az egész föld!
Ra Anumzamofona ruotage huno masa nentake'ma hu'nea avasase zama'afi mani'neta monora hunteho. Maka ama mopafima mani'naza vahe'mota, agri avure mani'neta, kore hunenteta, tamahirahiku hiho.
10 Mondjátok a népek között: Az Úr uralkodik; megerősítette a földet, hogy meg ne induljon; ő ítéli meg a népeket igazsággal.
Ama mopafima kokankokama mani'naza vahe'mokizmia zamasamita, Ra Anumzamo'a kini mani'ne huta hiho! Ama mopa tro huntegeno hankavetino me'neankino, mago zamo'a eri kazara osugahie. Agra ana nehuno maka ama mopafima mani'naza vahera, mago avamenteke refko huzmantegahie.
11 Örüljenek az egek és örvendezzen a föld; harsogjon a tenger és minden benne való!
Monane mopamokanena muse nehinkeno, hagerimokane tigu'ama me'nea zantami motanena, ranke huta Ra Anumzamofona husga hunteho.
12 Viduljon a mező és minden, a mi rajta van; örvend akkor az erdő minden fája is,
Hozamokane hozafima nehagaza ne'zamota, avo nehageta musenkase hiho. Ana nehanageta zafa ta'nopafima me'nea zafamota ranke huta muse zagamera hiho.
13 Az Úrnak orczája előtt, mert eljön, mert eljön, hogy megítélje e földet. Megítéli majd a világot igazsággal, és a népeket az ő hűségével.
Na'ankure Ra Anumzamo'ma esaniana, ama mopafima mani'naza vahe eme refko huzmanteku egahianki, agri avuga ana zana hugahaze. Ama mopafi vahe'ma eme refko huzmantesiana, fatgo avu'ava zanteti'ene, ke tamage'areti'ene huno eme refko huzmantegahie.
