Zsoltárok 95

1 Jőjjetek el, örvendezzünk az Úrnak; vígadozzunk a mi szabadításunk kősziklájának!

Oh njoni, tumwimbie Yahwe; na tumwimbie kwa shangwe mwamba wa wokovu wetu.

2 Menjünk elébe hálaadással; vígadozzunk néki zengedezésekkel.

Tuingie uweponi mwake kwa shukrani; tumwimbie yeye kwa zaburi ya sifa.

3 Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenen felül.

Kwa maana Yahwe ni Mungu mkuu na Mfalme mkuu juu ya miungu yote.

4 A kinek kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságai is az övéi.

Mkononi mwake zimo bonde za dunia; navyo vilele vya milima ni vyake.

5 A kié a tenger, és ő alkotta is azt, és a szárazföldet is az ő kezei formálták.

Bahari ni yake, maana aliiumba, na mikono yake ilitengeneza nchi kavu.

6 Jőjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le; essünk térdre az Úr előtt, a mi alkotónk előtt!

Oh njoni, tumwabudu na tupige magoti; tupige magoti mbele za Yahwe, muumbaji wetu:

7 Mert ő a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népei és az ő kezének juhai vagyunk; vajha ma hallanátok az ő szavát.

Kwa maana yeye ni Mungu wetu, na sisi tu watu wa malisho yake na kondoo wa mkono wake. Ni heri leo mngesikia sauti yake!

8 Ne keményítsétek meg a ti szíveteket, mint Meribáhnál, mint Maszszáh napján a pusztában:

Msiifanye migumu mioyo yenu, kama vile huko Meriba, au kama ile siku ya Masa jangwani,

9 A hol megkisértettek engem a ti atyáitok; próbára tettek engem, jóllehet látták az én cselekedetemet.

ambako baba zenu walinijaribu na kunipima, japo walikuwa wameyaona matendo yangu.

10 Negyven esztendeig bosszankodtam e nemzetségen, és mondám: Tévelygő szívű nép ők, és nem tudják ők az én útamat!

Kwa miaka arobaini nilikasirishwa na kizazi hicho na kusema, 'Hawa ni watu ambao mioyo yao imepotoka; hawazijui njia zangu.'

11 A kiknek megesküdtem haragomban: Nem mennek be az én nyugalmam helyére.

Hivyo katika hasira yangu niliapa kwamba wasingeingia kamwe mahali pa pumziko.”