Zsoltárok 95

1 Jőjjetek el, örvendezzünk az Úrnak; vígadozzunk a mi szabadításunk kősziklájának!

Oh venha, vamos cantar para Yahweh. Vamos gritar em voz alta para a rocha de nossa salvação!

2 Menjünk elébe hálaadással; vígadozzunk néki zengedezésekkel.

Venha antes de sua presença com a ação de graças. Vamos exaltá-lo com canções!

3 Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenen felül.

Pois Yahweh é um grande Deus, um grande rei acima de todos os deuses.

4 A kinek kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságai is az övéi.

Em sua mão estão os lugares profundos da terra. As alturas das montanhas também são dele.

5 A kié a tenger, és ő alkotta is azt, és a szárazföldet is az ő kezei formálták.

O mar é dele, e ele o fez. Suas mãos formaram a terra seca.

6 Jőjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le; essünk térdre az Úr előtt, a mi alkotónk előtt!

Oh venha, vamos adorar e curvar-nos. Vamos ajoelhar-nos diante de Yahweh, nosso Criador,

7 Mert ő a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népei és az ő kezének juhai vagyunk; vajha ma hallanátok az ő szavát.

pois ele é nosso Deus. Nós somos o povo de seu pasto, e as ovelhas ao seu cuidado. Hoje, oh que você ouviria a voz dele!

8 Ne keményítsétek meg a ti szíveteket, mint Meribáhnál, mint Maszszáh napján a pusztában:

Não endureça seu coração, como no Meribah, como no dia do Massah no deserto,

9 A hol megkisértettek engem a ti atyáitok; próbára tettek engem, jóllehet látták az én cselekedetemet.

quando seus pais me tentaram, me testou, e viu meu trabalho.

10 Negyven esztendeig bosszankodtam e nemzetségen, és mondám: Tévelygő szívű nép ők, és nem tudják ők az én útamat!

Durante quarenta longos anos fiquei de luto com essa geração, e disse: “Eles são um povo que erra em seu coração”. Eles não conheceram meus caminhos”.

11 A kiknek megesküdtem haragomban: Nem mennek be az én nyugalmam helyére.

Portanto, jurei em minha ira, “Eles não vão entrar no meu descanso”.