< Zsoltárok 95 >
1 Jőjjetek el, örvendezzünk az Úrnak; vígadozzunk a mi szabadításunk kősziklájának!
Marilah kita menyanyi bagi TUHAN, bersorak-sorai bagi penyelamat kita!
2 Menjünk elébe hálaadással; vígadozzunk néki zengedezésekkel.
Mari kita menghadap Dia dengan lagu syukur, bersorak-sorak bagi-Nya dengan lagu pujian.
3 Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenen felül.
Sebab TUHAN adalah Allah yang agung, Raja perkasa yang mengatasi segala dewa.
4 A kinek kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságai is az övéi.
Ia menguasai bagian-bagian terdalam dari bumi, puncak-puncak gunung pun milik-Nya.
5 A kié a tenger, és ő alkotta is azt, és a szárazföldet is az ő kezei formálták.
Ia menguasai laut, sebab Dia yang membuatnya, daratan pun buah tangan-Nya.
6 Jőjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le; essünk térdre az Úr előtt, a mi alkotónk előtt!
Marilah kita sujud menyembah Dia, berlutut di hadapan TUHAN, pencipta kita.
7 Mert ő a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népei és az ő kezének juhai vagyunk; vajha ma hallanátok az ő szavát.
Sebab Dialah Allah kita, kita umat yang dipelihara-Nya, seperti domba gembalaan-Nya. Pada hari ini dengarlah suara-Nya:
8 Ne keményítsétek meg a ti szíveteket, mint Meribáhnál, mint Maszszáh napján a pusztában:
"Jangan keras kepala seperti leluhurmu di Meriba, seperti waktu mereka di Masa, di padang gurun.
9 A hol megkisértettek engem a ti atyáitok; próbára tettek engem, jóllehet látták az én cselekedetemet.
Di sana mereka mencobai Aku, walaupun telah melihat perbuatan-Ku.
10 Negyven esztendeig bosszankodtam e nemzetségen, és mondám: Tévelygő szívű nép ők, és nem tudják ők az én útamat!
Empat puluh tahun lamanya Aku muak akan mereka; kata-Ku: Sungguh, bangsa itu tidak setia! Mereka tidak mengindahkan perintah-perintah-Ku
11 A kiknek megesküdtem haragomban: Nem mennek be az én nyugalmam helyére.
Maka Aku bersumpah dalam kemarahan-Ku, mereka tak akan masuk ke negeri itu untuk mendapat istirahat bersama Aku."