Zsoltárok 95

1 Jőjjetek el, örvendezzünk az Úrnak; vígadozzunk a mi szabadításunk kősziklájának!

Venez, réjouissons-nous au Seigneur; poussons des cris d’allégresse vers Dieu notre salut.

2 Menjünk elébe hálaadással; vígadozzunk néki zengedezésekkel.

Prévenons sa présence par notre louange, et dans des psaumes poussons des cris d’allégresse vers lui.

3 Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenen felül.

Parce que le Seigneur est le grand Dieu, le grand roi au-dessus de tous les dieux.

4 A kinek kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságai is az övéi.

Parce que dans sa main sont tous les confins de la terre, et que les cimes des montagnes sont à lui.

5 A kié a tenger, és ő alkotta is azt, és a szárazföldet is az ő kezei formálták.

Parce qu’à lui est la mer et que c’est lui-même qui l’a faite, et que ses mains ont formé le continent.

6 Jőjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le; essünk térdre az Úr előtt, a mi alkotónk előtt!

Venez, adorons, et prosternons-nous, et pleurons devant le Seigneur qui nous a faits.

7 Mert ő a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népei és az ő kezének juhai vagyunk; vajha ma hallanátok az ő szavát.

Parce que lui-même est le Seigneur notre Dieu, et que nous sommes le peuple de son pâturage, et les brebis de sa main.

8 Ne keményítsétek meg a ti szíveteket, mint Meribáhnál, mint Maszszáh napján a pusztában:

Aujourd’hui si vous entendez sa voix, n’endurcissez pas vos cœurs,

9 A hol megkisértettek engem a ti atyáitok; próbára tettek engem, jóllehet látták az én cselekedetemet.

Comme dans l’irritation, au jour de la tentation dans le désert, où vos pères me tentèrent, m’éprouvèrent, et virent mes œuvres.

10 Negyven esztendeig bosszankodtam e nemzetségen, és mondám: Tévelygő szívű nép ők, és nem tudják ők az én útamat!

Pendant quarante ans, j’ai été courroucé contre cette génération, et j’ai dit: Toujours ils errent de cœur.

11 A kiknek megesküdtem haragomban: Nem mennek be az én nyugalmam helyére.

Et eux, ils n’ont point connu mes voies; ainsi j’ai juré dans ma colère: S’ils entreront dans mon repos.