Zsoltárok 95

1 Jőjjetek el, örvendezzünk az Úrnak; vígadozzunk a mi szabadításunk kősziklájának!

Cantique de louange, de David. Venez, réjouissons-nous dans le Seigneur; poussons des cris de joie vers Dieu, notre Sauveur.

2 Menjünk elébe hálaadással; vígadozzunk néki zengedezésekkel.

Présentons-nous devant sa face pour lui rendre grâces, et chantons-lui des psaumes avec allégresse.

3 Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenen felül.

Car c'est un grand Dieu que le Seigneur, et un roi plus grand que tous les dieux.

4 A kinek kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságai is az övéi.

Le Seigneur ne répudiera point son peuple; il tient en sa main les confins de la terre, et les cimes des monts sont à lui.

5 A kié a tenger, és ő alkotta is azt, és a szárazföldet is az ő kezei formálták.

Car la mer est sienne, c'est lui qui l'a faite, et ses mains ont formé la terre ferme.

6 Jőjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le; essünk térdre az Úr előtt, a mi alkotónk előtt!

Venez, prosternons-nous devant lui pour l'adorer; et pleurons devant le Seigneur qui nous a faits.

7 Mert ő a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népei és az ő kezének juhai vagyunk; vajha ma hallanátok az ő szavát.

Car il est notre Dieu, et nous, nous sommes le peuple de son pâturage et les brebis de sa main.

8 Ne keményítsétek meg a ti szíveteket, mint Meribáhnál, mint Maszszáh napján a pusztában:

Aujourd'hui, si vous entendez sa voix, n'endurcissez pas vos cœurs, comme au jour de la colère et de la tentation dans le désert.

9 A hol megkisértettek engem a ti atyáitok; próbára tettek engem, jóllehet látták az én cselekedetemet.

Lorsque vos pères m'ont tenté, ils m'ont éprouvé, et ils ont vu mes œuvres.

10 Negyven esztendeig bosszankodtam e nemzetségen, és mondám: Tévelygő szívű nép ők, és nem tudják ők az én útamat!

Pendant quarante ans, j'ai conservé ma colère contre cette génération, et j'ai dit: Ils s'égarent toujours en leur cœur!

11 A kiknek megesküdtem haragomban: Nem mennek be az én nyugalmam helyére.

Et ils n'ont point connu mes voies. C'est pourquoi, en ma colère, j'ai juré qu'ils n'entreraient pas en mon repos.