Zsoltárok 95

1 Jőjjetek el, örvendezzünk az Úrnak; vígadozzunk a mi szabadításunk kősziklájának!

Venez, chantons à Yahvé. Crions à haute voix vers le rocher de notre salut!

2 Menjünk elébe hálaadással; vígadozzunk néki zengedezésekkel.

Approchons-nous de sa présence avec des actions de grâce. Louons-le en chansons!

3 Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenen felül.

Car Yahvé est un grand Dieu, un grand Roi au-dessus de tous les dieux.

4 A kinek kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságai is az övéi.

Les profondeurs de la terre sont dans sa main. Les hauteurs des montagnes sont aussi les siennes.

5 A kié a tenger, és ő alkotta is azt, és a szárazföldet is az ő kezei formálták.

La mer est à lui, il l'a faite. Ses mains ont formé la terre ferme.

6 Jőjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le; essünk térdre az Úr előtt, a mi alkotónk előtt!

Oh, venez, adorons et prosternons-nous. Agenouillons-nous devant Yahvé, notre créateur,

7 Mert ő a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népei és az ő kezének juhai vagyunk; vajha ma hallanátok az ő szavát.

car il est notre Dieu. Nous sommes le peuple de son pâturage, et les moutons qu'il garde. Aujourd'hui, oh, que vous entendiez sa voix!

8 Ne keményítsétek meg a ti szíveteket, mint Meribáhnál, mint Maszszáh napján a pusztában:

N'endurcissez pas votre cœur, comme à Meriba, comme le jour de Massah dans le désert,

9 A hol megkisértettek engem a ti atyáitok; próbára tettek engem, jóllehet látták az én cselekedetemet.

quand vos pères me tentaient, m'a testé, et a vu mon travail.

10 Negyven esztendeig bosszankodtam e nemzetségen, és mondám: Tévelygő szívű nép ők, és nem tudják ők az én útamat!

Pendant quarante longues années, j'ai été affligé par cette génération, et a dit: « C'est un peuple qui se trompe dans son cœur. Ils n'ont pas connu mes voies. »

11 A kiknek megesküdtem haragomban: Nem mennek be az én nyugalmam helyére.

C'est pourquoi j'ai juré dans ma colère, « Ils n'entreront pas dans mon repos. »