< Zsoltárok 94 >
1 Uram, bosszúállásnak Istene! Bosszúállásnak Istene, jelenj meg!
SEÑOR, Dios de las venganzas, Dios de las venganzas, muéstrate.
2 Emelkedjél fel te, földnek birája, fizess meg a kevélyeknek!
Ensálzate, oh Juez de la tierra; da el pago a los soberbios.
3 A hitetlenek, Uram, meddig még, meddig örvendeznek még a hitetlenek?
¿Hasta cuándo los impíos, oh SEÑOR, hasta cuándo, se gozarán los impíos?
4 Piszkolódnak, keményen szólnak; kérkednek mindnyájan a hamisság cselekedői.
¿Pronunciarán, hablarán cosas duras, y se vanagloriarán todos los que obran iniquidad?
5 A te népedet Uram tapossák, és nyomorgatják a te örökségedet.
A tu pueblo, oh SEÑOR, quebrantan, y a tu heredad afligen.
6 Az özvegyet és jövevényt megölik, az árvákat is fojtogatják.
A la viuda y al extranjero matan, y a los huérfanos quitan la vida.
7 És ezt mondják: Nem látja az Úr, és nem veszi észre a Jákób Istene!
Y dijeron: No verá JAH; y No lo tendrá en cuenta el Dios de Jacob.
8 Eszméljetek ti bolondok a nép között! És ti balgatagok, mikor tértek eszetekre?
Entended, necios del pueblo; y locos, ¿cuándo seréis sabios?
9 A ki a fület plántálta, avagy nem hall-é? És a ki a szemet formálta, avagy nem lát-é?
El que plantó el oído, ¿no oirá? El que formó el ojo, ¿no verá?
10 A ki megfeddi a népeket, avagy nem fenyít-é meg? Ő, a ki az embert tudományra tanítja:
El que castiga a los gentiles, ¿no reprenderá? ¿ No sabrá el que enseña al hombre la ciencia?
11 Az Úr tudja az embernek gondolatjait, hogy azok hiábavalók.
El SEÑOR conoce los pensamientos de los hombres, que son vanidad.
12 Boldog ember az, a kit te megfeddesz Uram, és a kit megtanítasz a te törvényedre;
Bienaventurado el varón a quien tú, JAH, corriges, y en tu ley lo instruyeres;
13 Hogy nyugalmat adj annak a veszedelem napján, míg megásták a vermet a hitetlennek!
para hacerle descansar en los días de aflicción, entre tanto que se cava el hoyo para el impío.
14 Bizony nem veti el az Úr az ő népét, és el nem hagyja az ő örökségét!
Porque no dejará el SEÑOR su pueblo, ni desamparará a su heredad;
15 Mert igazságra fordul vissza az ítélet, és utána mennek mind az igazszívűek.
sino que el juicio será vuelto a justicia, y en pos de ella irán todos los rectos de corazón.
16 Kicsoda támad fel én mellettem a gonoszok ellen? Kicsoda áll mellém a hamisság cselekedők ellen?
¿Quién se levanta por mí contra los malignos? ¿Quién está por mí contra los que obran iniquidad?
17 Ha az Úr nem lett volna segítségül nékem: már-már ott lakoznék lelkem a csendességben.
Si no me ayudara el SEÑOR, presto morará mi alma con los muertos.
18 Mikor azt mondtam: Az én lábam eliszamodott: a te kegyelmed, Uram, megtámogatott engem.
Cuando yo decía: Mi pie resbala; tu misericordia, oh SEÑOR, me sustentaba.
19 Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vígasztalásaid megvidámították az én lelkemet.
En la multitud de mis pensamientos dentro de mí, tus consolaciones alegraban mi alma.
20 Van-é köze te hozzád a hamisság székének, a mely nyomorúságot szerez törvény színe alatt?
¿Se juntará contigo el trono de iniquidades, que hace agravio bajo forma de ley?
21 Egybegyülekeznek az igaznak lelke ellen, és elkárhoztatják az ártatlannak vérét.
Se ponen en ejército contra la vida del justo, y condenan la sangre inocente.
22 De kőváram lőn én nékem az Úr, és az én Istenem az én oltalmamnak kősziklája;
Mas el SEÑOR me ha sido por refugio; y mi Dios por peña de mi confianza.
23 És visszafordítja reájok az ő álnokságukat, és az ő gonoszságukkal veszti el őket; elveszti őket az Úr, a mi Istenünk.
El cual hizo volver sobre ellos su iniquidad, y con su maldad los talará; los talará el SEÑOR nuestro Dios.