Zsoltárok 94
1 Uram, bosszúállásnak Istene! Bosszúállásnak Istene, jelenj meg!
¡Oh Yavé, ʼEL vengador! ¡Oh ʼEL vengador, resplandece!
2 Emelkedjél fel te, földnek birája, fizess meg a kevélyeknek!
¡Levántate, oh Juez de la tierra, Da la recompensa a los soberbios!
3 A hitetlenek, Uram, meddig még, meddig örvendeznek még a hitetlenek?
¿Hasta cuándo los perversos, oh Yavé, Hasta cuándo se gozarán los perversos?
4 Piszkolódnak, keményen szólnak; kérkednek mindnyájan a hamisság cselekedői.
Parlotean insolencias, hablan arrogancias. Se jactan todos los que cometen perversidad.
5 A te népedet Uram tapossák, és nyomorgatják a te örökségedet.
A tu pueblo quebrantan, oh Yavé. Oprimen a tu heredad.
6 Az özvegyet és jövevényt megölik, az árvákat is fojtogatják.
Asesinan a la viuda y al extranjero, Y matan a los huérfanos.
7 És ezt mondják: Nem látja az Úr, és nem veszi észre a Jákób Istene!
Y dicen: El YA no ve, Ni discierne el ʼElohim de Jacob.
8 Eszméljetek ti bolondok a nép között! És ti balgatagok, mikor tértek eszetekre?
Entiendan ustedes, necios del pueblo. ¿Cuándo entenderán ustedes los fatuos?
9 A ki a fület plántálta, avagy nem hall-é? És a ki a szemet formálta, avagy nem lát-é?
El que hizo el oído, ¿no escucha? El que formó el ojo, ¿no mira?
10 A ki megfeddi a népeket, avagy nem fenyít-é meg? Ő, a ki az embert tudományra tanítja:
El que amonesta a las naciones, ¿no reprenderá? El que enseña al hombre el saber, ¿no sabrá?
11 Az Úr tudja az embernek gondolatjait, hogy azok hiábavalók.
Yavé conoce los pensamientos del hombre, Que son vanidad.
12 Boldog ember az, a kit te megfeddesz Uram, és a kit megtanítasz a te törvényedre;
¡Inmensamente feliz es el varón a quien Tú, oh YA, disciplinas, Y a quien Tú enseñas tu Ley!
13 Hogy nyugalmat adj annak a veszedelem napján, míg megásták a vermet a hitetlennek!
Para darle descanso en los días de adversidad Mientras se cava una fosa para los perversos.
14 Bizony nem veti el az Úr az ő népét, és el nem hagyja az ő örökségét!
Porque Yavé no abandonará a su pueblo, Ni desamparará a su heredad.
15 Mert igazságra fordul vissza az ítélet, és utána mennek mind az igazszívűek.
Porque el juicio volverá a ser justo, Y todos los rectos de corazón lo seguirán.
16 Kicsoda támad fel én mellettem a gonoszok ellen? Kicsoda áll mellém a hamisság cselekedők ellen?
¿Quién se levantará por mí contra los malhechores? ¿Quién se mantendrá en pie por mí contra los que practican perversidad?
17 Ha az Úr nem lett volna segítségül nékem: már-már ott lakoznék lelkem a csendességben.
Si Yavé no me ayuda, Pronto mi alma moraría en el silencio.
18 Mikor azt mondtam: Az én lábam eliszamodott: a te kegyelmed, Uram, megtámogatott engem.
Si yo digo: ¡Mi pie resbala! Tu misericordia, oh Yavé, me sostendrá.
19 Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vígasztalásaid megvidámították az én lelkemet.
Cuando mis inquietudes se multiplican dentro de mí, Tus consolaciones deleitan mi alma.
20 Van-é köze te hozzád a hamisság székének, a mely nyomorúságot szerez törvény színe alatt?
¿Se aliará contigo el trono de iniquidad Que por medio de decretos cometa agravios?
21 Egybegyülekeznek az igaznak lelke ellen, és elkárhoztatják az ártatlannak vérét.
Conspiran juntos contra la vida del justo Y condenan a muerte al inocente.
22 De kőváram lőn én nékem az Úr, és az én Istenem az én oltalmamnak kősziklája;
Pero Yavé fue mi Fortaleza, Y mi ʼElohim, la Roca de mi refugio.
23 És visszafordítja reájok az ő álnokságukat, és az ő gonoszságukkal veszti el őket; elveszti őket az Úr, a mi Istenünk.
Él devolverá sobre ellos su iniquidad Y los destruirá en su maldad. Yavé nuestro ʼElohim los destruirá.
