< Zsoltárok 94 >
1 Uram, bosszúállásnak Istene! Bosszúállásnak Istene, jelenj meg!
¡El Señor es un Dios de venganza! Dios de venganza, ¡manifiéstate!
2 Emelkedjél fel te, földnek birája, fizess meg a kevélyeknek!
Levántate, juez de la tierra, y dales a los orgullosos lo que merecen.
3 A hitetlenek, Uram, meddig még, meddig örvendeznek még a hitetlenek?
¿Por cuánto tiempo más, Señor? ¿Por cuánto tiempo más celebrarán los malvados en triunfo?
4 Piszkolódnak, keményen szólnak; kérkednek mindnyájan a hamisság cselekedői.
¿Por cuánto tiempo más los dejarás esparcir por ahí sus palabras arrogantes? ¿Por cuánto tiempo más irá por ahí alardeándose esta gente mala?
5 A te népedet Uram tapossák, és nyomorgatják a te örökségedet.
Señor, ellos aplastan a tu pueblo; oprimen a aquellos que llamas tuyos.
6 Az özvegyet és jövevényt megölik, az árvákat is fojtogatják.
Matan viudas y extranjeros; asesinan huérfanos.
7 És ezt mondják: Nem látja az Úr, és nem veszi észre a Jákób Istene!
Dicen, “El Señor no puede ver lo que estamos haciendo. El Dios de Israel no nos presta atención”.
8 Eszméljetek ti bolondok a nép között! És ti balgatagok, mikor tértek eszetekre?
Presten atención, ¡Gente necia! Tontos, ¿Cuándo van a entender?
9 A ki a fület plántálta, avagy nem hall-é? És a ki a szemet formálta, avagy nem lát-é?
¿Creen que el creador del oído no puede oír? ¿Acaso creen que el creador de los ojos no puede ver?
10 A ki megfeddi a népeket, avagy nem fenyít-é meg? Ő, a ki az embert tudományra tanítja:
¿Creen que el que castiga a todas las naciones no los castigará también? O, ¿Creen que el que les enseña a los seres humanos sobre el conocimiento no sabe nada?
11 Az Úr tudja az embernek gondolatjait, hogy azok hiábavalók.
El Señor conoce los pensamientos de los seres humanos, él sabe que no tienen sentido.
12 Boldog ember az, a kit te megfeddesz Uram, és a kit megtanítasz a te törvényedre;
Aquellos que disciplinas son felices, Señor; aquellos a los que enseñas en tu ley.
13 Hogy nyugalmat adj annak a veszedelem napján, míg megásták a vermet a hitetlennek!
Les das paz en los días atribulados, hasta que el pozo esté cavado para atrapar al malo.
14 Bizony nem veti el az Úr az ő népét, és el nem hagyja az ő örökségét!
Porque el Señor no se rendirá con su pueblo; él no abandonará a los suyos.
15 Mert igazságra fordul vissza az ítélet, és utána mennek mind az igazszívűek.
La justicia será basada otra vez en lo que es correcto; los verdaderos de corazón lo apoyarán.
16 Kicsoda támad fel én mellettem a gonoszok ellen? Kicsoda áll mellém a hamisság cselekedők ellen?
¿Quién vino en mi defensa contra los malvados; quién se opuso por mí contra los que hacen el mal?
17 Ha az Úr nem lett volna segítségül nékem: már-már ott lakoznék lelkem a csendességben.
Si el Señor no me hubiera ayudado, pronto hubiera descendido al silencio de la tierra.
18 Mikor azt mondtam: Az én lábam eliszamodott: a te kegyelmed, Uram, megtámogatott engem.
Grité, “¡Mi pie resbala!” y tu gran amor, Señor, me impidió caer.
19 Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vígasztalásaid megvidámították az én lelkemet.
Cuando mi mente está llena de preocupaciones, tú me confortas y me animas.
20 Van-é köze te hozzád a hamisság székének, a mely nyomorúságot szerez törvény színe alatt?
¿Pueden los jueces injustos realmente estar de tu lado, Señor? ¿Aun cuando su corrupción de la ley causa miseria?
21 Egybegyülekeznek az igaznak lelke ellen, és elkárhoztatják az ártatlannak vérét.
Ellos trabajan juntos para destruir a la gente buena; condenan a gente inocente a muerte.
22 De kőváram lőn én nékem az Úr, és az én Istenem az én oltalmamnak kősziklája;
Pero el Señor me protege como un escudo; mi Señor es la roca que me mantiene a salvo.
23 És visszafordítja reájok az ő álnokságukat, és az ő gonoszságukkal veszti el őket; elveszti őket az Úr, a mi Istenünk.
Volverá la maldad de los malos sobre ellos; los destruirá por causa de su pecado; el Señor nuestro Dios los destruirá.