Zsoltárok 94
1 Uram, bosszúállásnak Istene! Bosszúállásnak Istene, jelenj meg!
E Ihowa, e te Atua, e te Kairapu utu; e te Atua, e te Kairapu utu, tiaho mai.
2 Emelkedjél fel te, földnek birája, fizess meg a kevélyeknek!
E ara, e te Kaiwhakawa o te whenua: hoatu te utu e rite ana ki te hunga whakakake.
3 A hitetlenek, Uram, meddig még, meddig örvendeznek még a hitetlenek?
Kia pehea te roa, e Ihowa, o te hunga kino nei, kia pehea te roa o te hunga kino e whakamanamana ana?
4 Piszkolódnak, keményen szólnak; kérkednek mindnyájan a hamisság cselekedői.
Kei te korero whakatu ratou, kei te korero whakahi: kei te korero whakapehapeha ki a ratou nga kaimahi katoa i te kino.
5 A te népedet Uram tapossák, és nyomorgatják a te örökségedet.
Mongamonga noa tau iwi i a ratou, e Ihowa: e tukinotia ana e ratou tou kainga tupu.
6 Az özvegyet és jövevényt megölik, az árvákat is fojtogatják.
E patua ana e ratou te pouaru, te manene: e kohuru ana i te pani.
7 És ezt mondják: Nem látja az Úr, és nem veszi észre a Jákób Istene!
A e mea ana, E kore a Ihowa e kite; e kore e maharatia e te Atua o Hakopa.
8 Eszméljetek ti bolondok a nép között! És ti balgatagok, mikor tértek eszetekre?
Kia matau, e nga poauau o te iwi: a hea ano koutou whai mahara ai, e nga kuware?
9 A ki a fület plántálta, avagy nem hall-é? És a ki a szemet formálta, avagy nem lát-é?
Ko te kaiwhakato o te taringa, e kore ranei ia e rongo? Ko te kaihanga o te kanohi, e kore ianei ia e kite?
10 A ki megfeddi a népeket, avagy nem fenyít-é meg? Ő, a ki az embert tudományra tanítja:
Ko te kaipapaki o nga iwi e kore ranei ia e papaki, ara ko te kaiwhakaako nei i te tangata kia mohio?
11 Az Úr tudja az embernek gondolatjait, hogy azok hiábavalók.
E matau ana a Ihowa ki nga whakaaro o te tangata, he mea teka noa.
12 Boldog ember az, a kit te megfeddesz Uram, és a kit megtanítasz a te törvényedre;
Ka hari te tangata e pakia ana e koe, e Ihowa: e whakaakona ana i roto i tau ture;
13 Hogy nyugalmat adj annak a veszedelem napján, míg megásták a vermet a hitetlennek!
Kia marie ai tona ngakau i a koe i nga ra o te he, a keria noatia iho te poka mo te tangata kino.
14 Bizony nem veti el az Úr az ő népét, és el nem hagyja az ő örökségét!
E kore hoki a Ihowa e panga i tana iwi, e kore ano e whakarere i tona kainga tupu.
15 Mert igazságra fordul vissza az ítélet, és utána mennek mind az igazszívűek.
Engari e hoki te whakawa ki te tika: a e arumia e nga tangata ngakau tika katoa.
16 Kicsoda támad fel én mellettem a gonoszok ellen? Kicsoda áll mellém a hamisság cselekedők ellen?
Ko wai toku hei whakatika ake ki te hunga kino? Ko wai toku hei tu ake ki nga kaimahi i te hara?
17 Ha az Úr nem lett volna segítségül nékem: már-már ott lakoznék lelkem a csendességben.
Mehemea kaua a Ihowa hei awhina moku, penei kua noho kupukore noa atu toku wairua.
18 Mikor azt mondtam: Az én lábam eliszamodott: a te kegyelmed, Uram, megtámogatott engem.
I taku meatanga, Ka paheke toku waewae; na tau mahi tohu, e Ihowa, ahau i tautoko ake.
19 Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vígasztalásaid megvidámították az én lelkemet.
I oku whakaaronga maha i roto i toku ngakau ko au whakamarie toku oranga ngakau.
20 Van-é köze te hozzád a hamisság székének, a mely nyomorúságot szerez törvény színe alatt?
Tera ranei e whakahoa ki a koe te torona o te kino, e whakatakoto nei i te mahi nanakia hei ture?
21 Egybegyülekeznek az igaznak lelke ellen, és elkárhoztatják az ártatlannak vérét.
Kei te whakahuihui ratou ki te poke i te wairua o te tangata tika, e mea ana kia heke te toto harakore.
22 De kőváram lőn én nékem az Úr, és az én Istenem az én oltalmamnak kősziklája;
Ko Ihowa ia toku pa teko: ko toku Atua hei kohatu piringa moku.
23 És visszafordítja reájok az ő álnokságukat, és az ő gonoszságukkal veszti el őket; elveszti őket az Úr, a mi Istenünk.
A nana i whakahoki to ratou kino ki runga ki a ratou, a tera ia e whakangaro i a ratou i roto i o ratou kino: ma Ihowa, ma to tatou Atua ratou e whakangaro.
