Zsoltárok 94
1 Uram, bosszúállásnak Istene! Bosszúállásnak Istene, jelenj meg!
Dio che fai giustizia, o Signore, Dio che fai giustizia: mostrati!
2 Emelkedjél fel te, földnek birája, fizess meg a kevélyeknek!
Alzati, giudice della terra, rendi la ricompensa ai superbi.
3 A hitetlenek, Uram, meddig még, meddig örvendeznek még a hitetlenek?
Fino a quando gli empi, Signore, fino a quando gli empi trionferanno?
4 Piszkolódnak, keményen szólnak; kérkednek mindnyájan a hamisság cselekedői.
Sparleranno, diranno insolenze, si vanteranno tutti i malfattori?
5 A te népedet Uram tapossák, és nyomorgatják a te örökségedet.
Signore, calpestano il tuo popolo, opprimono la tua eredità.
6 Az özvegyet és jövevényt megölik, az árvákat is fojtogatják.
Uccidono la vedova e il forestiero, danno la morte agli orfani.
7 És ezt mondják: Nem látja az Úr, és nem veszi észre a Jákób Istene!
Dicono: «Il Signore non vede, il Dio di Giacobbe non se ne cura».
8 Eszméljetek ti bolondok a nép között! És ti balgatagok, mikor tértek eszetekre?
Comprendete, insensati tra il popolo, stolti, quando diventerete saggi?
9 A ki a fület plántálta, avagy nem hall-é? És a ki a szemet formálta, avagy nem lát-é?
Chi ha formato l'orecchio, forse non sente? Chi ha plasmato l'occhio, forse non guarda?
10 A ki megfeddi a népeket, avagy nem fenyít-é meg? Ő, a ki az embert tudományra tanítja:
Chi regge i popoli forse non castiga, lui che insegna all'uomo il sapere?
11 Az Úr tudja az embernek gondolatjait, hogy azok hiábavalók.
Il Signore conosce i pensieri dell'uomo: non sono che un soffio.
12 Boldog ember az, a kit te megfeddesz Uram, és a kit megtanítasz a te törvényedre;
Beato l'uomo che tu istruisci, Signore, e che ammaestri nella tua legge,
13 Hogy nyugalmat adj annak a veszedelem napján, míg megásták a vermet a hitetlennek!
per dargli riposo nei giorni di sventura, finché all'empio sia scavata la fossa.
14 Bizony nem veti el az Úr az ő népét, és el nem hagyja az ő örökségét!
Perché il Signore non respinge il suo popolo, la sua eredità non la può abbandonare,
15 Mert igazságra fordul vissza az ítélet, és utána mennek mind az igazszívűek.
ma il giudizio si volgerà a giustizia, la seguiranno tutti i retti di cuore.
16 Kicsoda támad fel én mellettem a gonoszok ellen? Kicsoda áll mellém a hamisság cselekedők ellen?
Chi sorgerà per me contro i malvagi? Chi starà con me contro i malfattori?
17 Ha az Úr nem lett volna segítségül nékem: már-már ott lakoznék lelkem a csendességben.
Se il Signore non fosse il mio aiuto, in breve io abiterei nel regno del silenzio.
18 Mikor azt mondtam: Az én lábam eliszamodott: a te kegyelmed, Uram, megtámogatott engem.
Quando dicevo: «Il mio piede vacilla», la tua grazia, Signore, mi ha sostenuto.
19 Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vígasztalásaid megvidámították az én lelkemet.
Quand'ero oppresso dall'angoscia, il tuo conforto mi ha consolato.
20 Van-é köze te hozzád a hamisság székének, a mely nyomorúságot szerez törvény színe alatt?
Può essere tuo alleato un tribunale iniquo, che fa angherie contro la legge?
21 Egybegyülekeznek az igaznak lelke ellen, és elkárhoztatják az ártatlannak vérét.
Si avventano contro la vita del giusto, e condannano il sangue innocente.
22 De kőváram lőn én nékem az Úr, és az én Istenem az én oltalmamnak kősziklája;
Ma il Signore è la mia difesa, roccia del mio rifugio è il mio Dio;
23 És visszafordítja reájok az ő álnokságukat, és az ő gonoszságukkal veszti el őket; elveszti őket az Úr, a mi Istenünk.
egli ritorcerà contro di essi la loro malizia, per la loro perfidia li farà perire, li farà perire il Signore, nostro Dio.
