Zsoltárok 94
1 Uram, bosszúállásnak Istene! Bosszúállásnak Istene, jelenj meg!
O GOD of avenging—Yahweh, GOD of avenging, shine forth:
2 Emelkedjél fel te, földnek birája, fizess meg a kevélyeknek!
Lift up thyself, O judge of the earth, Render a recompense unto the proud.
3 A hitetlenek, Uram, meddig még, meddig örvendeznek még a hitetlenek?
How long shall the lawless, O Yahweh, How long shall the lawless exult?
4 Piszkolódnak, keményen szólnak; kérkednek mindnyájan a hamisság cselekedői.
They pour forth [words], they speak arrogantly, All the workers of iniquity, do boast:
5 A te népedet Uram tapossák, és nyomorgatják a te örökségedet.
Thy people, O Yahweh, they will crush, And, thine inheritance, tread down;
6 Az özvegyet és jövevényt megölik, az árvákat is fojtogatják.
The widow and sojourner, they will slay, And, the fatherless, murder.
7 És ezt mondják: Nem látja az Úr, és nem veszi észre a Jákób Istene!
Yet have they said—Yah, doth not see, The God of Jacob, doth not understand.
8 Eszméljetek ti bolondok a nép között! És ti balgatagok, mikor tértek eszetekre?
Understand, ye brutish among the people, And, ye dullards, when will ye show discretion?
9 A ki a fület plántálta, avagy nem hall-é? És a ki a szemet formálta, avagy nem lát-é?
He that planteth the ear, shall he not hear? Or, that fashioneth the eye, shall he not have power to see?
10 A ki megfeddi a népeket, avagy nem fenyít-é meg? Ő, a ki az embert tudományra tanítja:
He that correcteth nations, shall he not reprove? He that teacheth man knowledge!
11 Az Úr tudja az embernek gondolatjait, hogy azok hiábavalók.
Yahweh, knoweth the plans of men, That, they, are a breath!
12 Boldog ember az, a kit te megfeddesz Uram, és a kit megtanítasz a te törvényedre;
How happy the man whom thou correctest, O Yah! And whom, out of thy law, thou instructest!
13 Hogy nyugalmat adj annak a veszedelem napján, míg megásták a vermet a hitetlennek!
That thou mayest give him rest from the days of misfortune, Until there be digged—for the lawless one—a pit.
14 Bizony nem veti el az Úr az ő népét, és el nem hagyja az ő örökségét!
For Yahweh, will not abandon, his people, And, his inheritance, will he not forsake;
15 Mert igazságra fordul vissza az ítélet, és utána mennek mind az igazszívűek.
For, unto righteousness, shall the judicial sentence return, Then shall follow it—all the upright in heart.
16 Kicsoda támad fel én mellettem a gonoszok ellen? Kicsoda áll mellém a hamisság cselekedők ellen?
Who will rise up for me, against the evil-doers? Who will make a stand for me, against the workers of iniquity?
17 Ha az Úr nem lett volna segítségül nékem: már-már ott lakoznék lelkem a csendességben.
If, Yahweh, had not been a help to me, Soon had sunk into silence—my soul!
18 Mikor azt mondtam: Az én lábam eliszamodott: a te kegyelmed, Uram, megtámogatott engem.
If I say, My foot, hath slipped, Thy lovingkindness, O Yahweh, supporteth me.
19 Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vígasztalásaid megvidámították az én lelkemet.
In the multitude of my cares within me, Thy consolations, delight my soul.
20 Van-é köze te hozzád a hamisság székének, a mely nyomorúságot szerez törvény színe alatt?
Shall the throne that inflicteth ruin, have fellowship with thee, That frameth oppression, by statute?
21 Egybegyülekeznek az igaznak lelke ellen, és elkárhoztatják az ártatlannak vérét.
They make an attack on the life of the righteous one, —And, innocent blood, they condemn.
22 De kőváram lőn én nékem az Úr, és az én Istenem az én oltalmamnak kősziklája;
But, Yahweh, hath become for me a high tower, And my God, my rock of refuge.
23 És visszafordítja reájok az ő álnokságukat, és az ő gonoszságukkal veszti el őket; elveszti őket az Úr, a mi Istenünk.
Thus hath he brought back on them their iniquity, And, by their own wickedness, will he destroy them, Destroy them, will Yahweh our God.
