Zsoltárok 92
1 Zsoltár, ének szombat napra. Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, oh Felséges!
Shabat küni üchün bir küy-naxsha: — Perwerdigargha teshekkür éytish, Namingni küylesh eladur, i Hemmidin Aliy Bolghuchi!
2 Hirdetni jó reggel a te kegyelmedet, és éjjelente a te hűséges voltodat.
Özgermes muhebbitingni seherde, Kéchilerde bolsa, heqiqet-sadaqitingni jakarlash,
3 Tíz húrú hegedűvel és lanttal, hárfán való zengedezéssel.
On tarliq saz we rawabni chélip, Chiltar bilen mungluq ahangda chélish eladur!
4 Mert megvidámítottál engem Uram a te cselekedeteddel, a te kezednek műveiben örvendezem.
Chünki Sen Perwerdigar, Öz qilghining arqiliq méni xursen qilding, Qolliringning qilghanliri bilen men rohlinip naxsha éytimen.
5 Mely nagyok Uram a te műveid, igen mélységesek a te gondolataid!
Perwerdigar, qilghan ishliring némidégen ulughdur! Oyliring nahayiti chongqurdur!
6 A balgatag ember nem tudja, a bolond pedig nem érti meg ezt:
Bighem kishi buni bilmes, Hamaqet buni chüshenmes,
7 Hogy mikor felsarjaznak a gonoszok, mint a fű, és virágoznak mind a hamisság cselekedők, mindörökké elveszszenek ők;
Reziller ot-chöptek aynighanda, Qebihlik qilghuchilarning hemmisi güllen’gende, Menggü halak bolup kétidighanlar shulardur!
8 Te pedig Uram, magasságos vagy örökké!
Lékin Sen, i Perwerdigar, ebedil’ebed üstün turisen.
9 Mert ímé, a te ellenségeid elvesznek, és elszélednek mind a hamisság cselekedők!
Chünki mana düshmenliring, i Perwerdigar, Mana düshmenliring yoqilidu; Barliq qebihlik qilghuchilar tiripiren qiliwétilidu!
10 De magasra növeszted az én szarvamat, mint az egyszarvúét; elárasztatom csillogó olajjal.
Münggüzümni yawayi buqiningkidek kötürisen; Béshim yéngi may sürkep, mesih qilinidu.
11 És legeltetem szememet az én ellenségeimen, és az ellenem támadó gonosztevőkön mulat majd a fülem.
Méni qest qilghanlarning [meghlubiyitini] öz közum köridu; Manga qarshilishishqa qozghalghan rezillik qilghuchilarning [ten bergenlikinimu] quliqim anglaydu.
12 Az igaz virágzik, mint a pálmafa, növekedik, mint a czédrus a Libánonon.
Heqqaniy adem xorma derixi kebi güllep-yashnaydu; U Liwandiki kédr derixidek ösidu.
13 Plánták ők az Úrnak házában; a mi Istenünknek tornáczaiban virágzanak.
Perwerdigarning öyige tikilgenler, Xudayimizning hoylilirida güllinidu;
14 Még a vén korban is gyümölcsöznek; kövérek és zöldellők lesznek;
Ular qérighandimu yene méwe béridu, Suluq hem yéshil ular;
15 Hogy hirdessék, hogy igazságos az Úr, az én kősziklám, és hogy nincsen hamisság benne!
Shuning bilen ular Perwerdigar durustur, dep ispatlaydu; U méning qoram téshimdur, Uningda héch naheqlik yoqtur!
