< Zsoltárok 92 >
1 Zsoltár, ének szombat napra. Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, oh Felséges!
En psalm, en sång för sabbatsdagen. Det är gott att tacka HERREN och att lovsjunga ditt namn, du den Högste,
2 Hirdetni jó reggel a te kegyelmedet, és éjjelente a te hűséges voltodat.
att om morgonen förkunna din nåd, och när natten har kommit din trofasthet,
3 Tíz húrú hegedűvel és lanttal, hárfán való zengedezéssel.
med tiosträngat instrument och psaltare, med spel på harpa.
4 Mert megvidámítottál engem Uram a te cselekedeteddel, a te kezednek műveiben örvendezem.
Ty du gläder mig, HERRE, med dina gärningar; jag vill jubla över dina händers verk.
5 Mely nagyok Uram a te műveid, igen mélységesek a te gondolataid!
Huru stora äro icke dina verk, o HERRE! Ja, övermåttan djupa äro dina tankar.
6 A balgatag ember nem tudja, a bolond pedig nem érti meg ezt:
En oförnuftig man besinnar det ej, och en dåre förstår icke sådant.
7 Hogy mikor felsarjaznak a gonoszok, mint a fű, és virágoznak mind a hamisság cselekedők, mindörökké elveszszenek ők;
Om ock de ogudaktiga grönska såsom gräs och ogärningsmännen blomstra allasammans, så sker det till fördärv för evig tid.
8 Te pedig Uram, magasságos vagy örökké!
Men du, HERRE, är hög evinnerligen.
9 Mert ímé, a te ellenségeid elvesznek, és elszélednek mind a hamisság cselekedők!
Ty se, dina fiender, HERRE, se, dina fiender förgås, alla ogärningsmännen bliva förströdda.
10 De magasra növeszted az én szarvamat, mint az egyszarvúét; elárasztatom csillogó olajjal.
Men mitt horn gör du högt såsom vildoxens; jag varder övergjuten med frisk olja.
11 És legeltetem szememet az én ellenségeimen, és az ellenem támadó gonosztevőkön mulat majd a fülem.
Och med lust får mitt öga skåda på mina förföljare och mina öron höra om de onda som resa sig upp mot mig.
12 Az igaz virágzik, mint a pálmafa, növekedik, mint a czédrus a Libánonon.
Den rättfärdige grönskar såsom ett palmträd, såsom en ceder på Libanon växer han till.
13 Plánták ők az Úrnak házában; a mi Istenünknek tornáczaiban virágzanak.
Ja, sådana äro planterade i HERRENS hus; de grönska i vår Guds gårdar.
14 Még a vén korban is gyümölcsöznek; kövérek és zöldellők lesznek;
Ännu när de bliva gamla, skjuta de skott, de frodas och grönska;
15 Hogy hirdessék, hogy igazságos az Úr, az én kősziklám, és hogy nincsen hamisság benne!
så för att de skola förkunna att HERREN är rättfärdig, min klippa, han i vilken orätt icke finnes.