Zsoltárok 92
1 Zsoltár, ének szombat napra. Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, oh Felséges!
Psalm in pesem, v sobote dan. Dobro je slaviti Gospoda, in prepevati tvojemu imenu, o Najvišji!
2 Hirdetni jó reggel a te kegyelmedet, és éjjelente a te hűséges voltodat.
Oznanjati vsako jutro milost tvojo, in zvestobo tvojo vsako noč;
3 Tíz húrú hegedűvel és lanttal, hárfán való zengedezéssel.
Na desetostrunje in na brenklje, na strune s premišljevanjem.
4 Mert megvidámítottál engem Uram a te cselekedeteddel, a te kezednek műveiben örvendezem.
Ker razveseljuješ me, Gospod, z delom svojim; prepeval bodem o dejanjih tvojih rôk.
5 Mely nagyok Uram a te műveid, igen mélységesek a te gondolataid!
Kako velika so dela tvoja, Gospod; silno globoke so misli tvoje!
6 A balgatag ember nem tudja, a bolond pedig nem érti meg ezt:
Mož neumen ne spozna, in nespameten ne zapazi tega,
7 Hogy mikor felsarjaznak a gonoszok, mint a fű, és virágoznak mind a hamisság cselekedők, mindörökké elveszszenek ők;
Ko poganjajo krivični kakor trava in cvetó vsi, ki delajo krivico, zgodi se, da se pogubé vekomaj.
8 Te pedig Uram, magasságos vagy örökké!
Ti pa, o Najvišji, si vekomaj.
9 Mert ímé, a te ellenségeid elvesznek, és elszélednek mind a hamisság cselekedők!
Ker glej, sovražniki tvoji, Gospod, ker glej, sovražniki tvoji ginejo; razkropé se vsi, ki delajo krivico.
10 De magasra növeszted az én szarvamat, mint az egyszarvúét; elárasztatom csillogó olajjal.
Rog moj pa zvišuješ kakor samorogov, oblivajoč me z oljem prisnim.
11 És legeltetem szememet az én ellenségeimen, és az ellenem támadó gonosztevőkön mulat majd a fülem.
To gleda oko moje na zalezovalcih mojih, ušesa moja poslušajo o njih, ki se spenjajo v mé.
12 Az igaz virágzik, mint a pálmafa, növekedik, mint a czédrus a Libánonon.
Kakor palma bode zelenel pravični, kakor cedra na Libanu bode rasel.
13 Plánták ők az Úrnak házában; a mi Istenünknek tornáczaiban virágzanak.
Vsajeni v hiši Gospodovi, v vežah Boga našega bodo poganjali mladike.
14 Még a vén korban is gyümölcsöznek; kövérek és zöldellők lesznek;
V obilosti bodejo živeli še v sivosti, debeli bodejo in zeleneči;
15 Hogy hirdessék, hogy igazságos az Úr, az én kősziklám, és hogy nincsen hamisság benne!
In oznanjali, da je pravičen Gospod, skala moja, in da ni nobene krivice v njem.
