< Zsoltárok 92 >
1 Zsoltár, ének szombat napra. Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, oh Felséges!
Psaume. — Cantique pour le jour du Sabbat. Il est bon de célébrer l'Éternel, Et de psalmodier à la gloire de ton nom, ô Très-Haut,
2 Hirdetni jó reggel a te kegyelmedet, és éjjelente a te hűséges voltodat.
D'annoncer dès le matin ta bonté. Et pendant la nuit, ta fidélité,
3 Tíz húrú hegedűvel és lanttal, hárfán való zengedezéssel.
Au son de la lyre, aux accords du luth Et de la harpe!
4 Mert megvidámítottál engem Uram a te cselekedeteddel, a te kezednek műveiben örvendezem.
Éternel, tu m'as rempli de joie Par la grandeur de tes oeuvres; Je célèbre avec allégresse les ouvrages de tes mains.
5 Mely nagyok Uram a te műveid, igen mélységesek a te gondolataid!
Que tes oeuvres sont grandes, ô Éternel! Tes pensées sont merveilleusement profondes!
6 A balgatag ember nem tudja, a bolond pedig nem érti meg ezt:
L'homme dépourvu de sens ne peut les connaître; L'insensé ne saurait les comprendre.
7 Hogy mikor felsarjaznak a gonoszok, mint a fű, és virágoznak mind a hamisság cselekedők, mindörökké elveszszenek ők;
Si les méchants croissent comme l'herbe, Et si tous les ouvriers d'iniquité fleurissent, C'est pour être détruits à jamais.
8 Te pedig Uram, magasságos vagy örökké!
Mais toi, ô Éternel, tu es éternellement le Très-Haut.
9 Mert ímé, a te ellenségeid elvesznek, és elszélednek mind a hamisság cselekedők!
Tes ennemis, ô Éternel, Tes ennemis périront! Tous les ouvriers d'iniquité seront dispersés.
10 De magasra növeszted az én szarvamat, mint az egyszarvúét; elárasztatom csillogó olajjal.
Mais tu me donnes la force du buffle; Je suis oint d'une huile fraîche.
11 És legeltetem szememet az én ellenségeimen, és az ellenem támadó gonosztevőkön mulat majd a fülem.
Mon oeil pourra contempler ceux qui m'épient; Mes oreilles entendront sans crainte Les méchants qui s'élèvent contre moi.
12 Az igaz virágzik, mint a pálmafa, növekedik, mint a czédrus a Libánonon.
Les justes croîtront comme le palmier; Ils s'élèveront comme le cèdre du Liban.
13 Plánták ők az Úrnak házában; a mi Istenünknek tornáczaiban virágzanak.
Plantés dans la maison de l'Éternel, Dans les parvis de notre Dieu, ils se couvriront de fleurs.
14 Még a vén korban is gyümölcsöznek; kövérek és zöldellők lesznek;
Ils porteront encore des fruits dans la blanche vieillesse; Ils seront vigoureux et verdoyants,
15 Hogy hirdessék, hogy igazságos az Úr, az én kősziklám, és hogy nincsen hamisság benne!
Pour annoncer que l'Éternel juge avec équité. C'est lui qui est mon rocher, et il n'y a point en lui d'injustice.