Zsoltárok 91
1 Aki a Felségesnek rejtekében lakozik, a Mindenhatónak árnyékában nyugoszik az.
Koji živi u zaklonu višnjega, u sjenu svemoguæega poèiva.
2 Azt mondom az Úrnak: Én oltalmam, váram, Istenem ő benne bízom!
Govori Gospodu: ti si utoèište moje i braniè moj, Bog moj, u kojega se uzdam.
3 Mert ő szabadít meg téged a madarásznak tőréből, a veszedelmes dögvésztől.
On æe te izbaviti iz zamke ptièareve, i od ljutoga pomora;
4 Tollaival fedez be téged, és szárnyai alatt lészen oltalmad; paizs és pánczél az ő hűsége.
Perjem svojim osjeniæe te, i pod krilima njegovijem zakloniæeš se; istina je njegova štit i ograda.
5 Nem félhetsz az éjszakai ijesztéstől, a repülő nyíltól nappal;
Neæeš se bojati strahote noæne, strijele, koja leti danju,
6 A dögvésztől, a mely a homályban jár; a döghaláltól, a mely délben pusztít.
Pomora, koji ide po mraku, bolesti, koja u podne mori.
7 Elesnek mellőled ezeren, és jobb kezed felől tízezeren; és hozzád nem is közelít.
Pašæe pored tebe tisuæa i deset tisuæa s desne strane tebi, a tebe se neæe dotaæi.
8 Bizony szemeiddel nézed és meglátod a gonoszoknak megbüntetését!
Samo æeš gledati oèima svojima, i vidjeæeš platu bezbožnicima.
9 Mert azt mondtad te: Az Úr az én oltalmam; a Felségest választottad a te hajlékoddá:
Jer si ti, Gospode, pouzdanje moje. Višnjega si izabrao sebi za utoèište.
10 Nem illet téged a veszedelem, és csapás nem közelget a sátorodhoz;
Neæe te zlo zadesiti, i udarac neæe dosegnuti do kolibe tvoje.
11 Mert az ő angyalainak parancsolt felőled, hogy őrizzenek téged minden útadban.
Jer anðelima svojim zapovijeda za tebe da te èuvaju po svijem putovima tvojim.
12 Kézen hordoznak téged, hogy meg ne üssed lábadat a kőbe.
Na ruke æe te uzeti da gdje ne zapneš za kamen nogom svojom.
13 Oroszlánon és áspiskígyón jársz, megtaposod az oroszlánkölyköt és a sárkányt.
Na lava i na aspidu nastupaæeš i gaziæeš laviæa i zmaja.
14 Mivelhogy ragaszkodik hozzám, megszabadítom őt, felmagasztalom őt, mert ismeri az én nevemet!
“Kad me ljubi, izbaviæu ga; zakloniæu ga, kad je poznao ime moje.
15 Segítségül hív engem, ezért meghallgatom őt; vele vagyok háborúságában: megmentem és megdicsőítem őt.
Zazvaæe me, i uslišiæu ga; s njim æu biti u nevolji, izbaviæu ga i proslaviæu ga.
16 Hosszú élettel elégítem meg őt, és megmutatom néki az én szabadításomat.
Duga života nasitiæu ga, i pokazaæu mu spasenje svoje.”
