Zsoltárok 90
1 Mózesnek, az Isten emberének imádsága. Uram, te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre!
Prière de Moïse, homme de Dieu. Seigneur, tu as été pour nous une retraite d'âge en âge.
2 Minekelőtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktől fogva mindörökké te vagy Isten.
Avant que les montagnes fussent nées et que tu eusses formé la terre et le monde, d'éternité en éternité, tu es Dieu.
3 Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza embernek fiai!
Tu fais retourner l'homme à la poussière; et tu dis: Fils des hommes, retournez!
4 Mert ezer esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap, a mely elmúlt, és mint egy őrjárási idő éjjel.
Car mille ans à tes yeux sont comme le jour d'hier quand il est passé, et comme une veille dans la nuit.
5 Elragadod őket; olyanokká lesznek, mint az álom; mint a fű, a mely reggel sarjad;
Tu les emportes, semblables à un songe; ils sont au matin comme une herbe qui passe;
6 Reggel virágzik és sarjad, és estvére elhervad és megszárad.
Elle fleurit le matin et elle se fane; le soir on la coupe et elle sèche.
7 Bizony megemésztetünk a te haragod által, és a te búsulásod miatt megromlunk!
Car nous sommes consumés par ta colère, et nous sommes troublés par ton courroux.
8 Elédbe vetetted a mi álnokságainkat; titkos bűneinket a te orczádnak világa elé.
Tu as mis devant toi nos iniquités, et devant la clarté de ta face nos fautes cachées.
9 Bizony elmúlik minden mi napunk a te bosszúállásod miatt; megemésztjük a mi esztendeinket, mint a beszédet.
Car tous nos jours s'en vont par ta colère; nous consumons nos années comme une pensée.
10 A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb, nyolczvan esztendő, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, a mely gyorsan tovatünik, mintha repülnénk.
Les jours de nos années reviennent à soixante-dix ans et pour les plus vigoureux, à quatre-vingts ans; et le plus beau de ces jours n'est que peine et tourment; car il s'en va bientôt, et nous nous envolons.
11 Ki tudhatja a te haragodnak erejét, és a te félelmetességed szerint való bosszúállásodat?
Qui connaît la force de ton courroux et ton indignation, selon la crainte qui t'est due?
12 Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.
Enseigne-nous à compter nos jours, tellement que nous puissions avoir un cœur sage.
13 Térj vissza Uram! meddig késel? és könyörülj a te szolgáidon.
Reviens, Éternel, jusques à quand? Aie compassion de tes serviteurs!
14 Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vígadjunk minden mi időnkben.
Dès le matin, rassasie-nous de ta bonté, afin que nous nous réjouissions et que nous soyons joyeux tout le long de nos jours.
15 Vidámíts meg minket a mi nyomorúságunk napjaihoz képest, az esztendőkhöz képest, a melyekben gonoszt láttunk.
Réjouis-nous au prix des jours où tu nous as affligés et des années où nous avons vu des maux.
16 Láttassék meg a te műved a te szolgáidon, és a te dicsőséged azoknak fiain.
Que ton œuvre se montre à tes serviteurs, et ta gloire sur leurs enfants!
17 És legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jó kedve mi rajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá!
Et que la bienveillance de l'Éternel notre Dieu soit sur nous! Affermis pour nous l'œuvre de nos mains; oui, affermis l'œuvre de nos mains.
