Zsoltárok 90
1 Mózesnek, az Isten emberének imádsága. Uram, te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre!
Prière de Moïse, l’homme de Dieu. Seigneur, tu as été notre abri d’âge en âge!
2 Minekelőtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktől fogva mindörökké te vagy Isten.
Avant que les montagnes fussent nées, avant que fussent créés la terre et le monde, de toute éternité, tu étais le Dieu puissant.
3 Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza embernek fiai!
Tu réduis le faible mortel en poussière, et tu dis: "Rentrez dans la terre, fils de l’homme."
4 Mert ezer esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap, a mely elmúlt, és mint egy őrjárási idő éjjel.
Aussi bien, mille ans sont à tes yeux comme la journée d’hier quand elle est passée, comme une veille dans la nuit.
5 Elragadod őket; olyanokká lesznek, mint az álom; mint a fű, a mely reggel sarjad;
Tu les fais s’écouler, les hommes, comme un torrent: ils entrent dans le sommeil; le matin, ils sont comme l’herbe qui pousse,
6 Reggel virágzik és sarjad, és estvére elhervad és megszárad.
le matin, ils fleurissent et poussent, le soir, ils sont fauchés et desséchés.
7 Bizony megemésztetünk a te haragod által, és a te búsulásod miatt megromlunk!
C’Est que nous périssons par ta colère, et à cause de ton courroux l’épouvante nous emporte.
8 Elédbe vetetted a mi álnokságainkat; titkos bűneinket a te orczádnak világa elé.
Tu évoques nos fautes en ta présence, nos défaillances cachées à la lumière de ta face.
9 Bizony elmúlik minden mi napunk a te bosszúállásod miatt; megemésztjük a mi esztendeinket, mint a beszédet.
Car ainsi tous nos jours disparaissent par ton irritation, nous voyons fuir nos années comme un souffle.
10 A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb, nyolczvan esztendő, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, a mely gyorsan tovatünik, mintha repülnénk.
La durée de notre vie est de soixante-dix ans, et, à la rigueur, de quatre-vingts ans; et tout leur éclat n’est que peine et misère. Car bien vite le fil en est coupé, et nous nous envolons.
11 Ki tudhatja a te haragodnak erejét, és a te félelmetességed szerint való bosszúállásodat?
Qui reconnaît le poids de ta colère, mesure ton courroux à la crainte que tu inspires?
12 Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.
Apprends-nous donc à compter nos jours, pour que nous acquérions un cœur ouvert à la sagesse.
13 Térj vissza Uram! meddig késel? és könyörülj a te szolgáidon.
Reviens, ô Eternel! Jusques à quand…? Reprends en pitié tes serviteurs.
14 Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vígadjunk minden mi időnkben.
Rassasie-nous dès le matin de ta grâce, et nous entonnerons des chants, nous serons dans la joie toute notre vie.
15 Vidámíts meg minket a mi nyomorúságunk napjaihoz képest, az esztendőkhöz képest, a melyekben gonoszt láttunk.
Donne-nous des jours de satisfaction aussi longs que les jours où tu nous as affligés, que les années où nous avons connu le malheur.
16 Láttassék meg a te műved a te szolgáidon, és a te dicsőséged azoknak fiain.
Que tes œuvres brillent aux yeux de tes serviteurs, ta splendeur aux yeux de leurs enfants!
17 És legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jó kedve mi rajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá!
Que la bienveillance de l’Eternel, notre Dieu, soit avec nous! Fais prospérer l’œuvre de nos mains; oui, l’œuvre de nos mains, fais-la prospérer.
