< Zsoltárok 90 >
1 Mózesnek, az Isten emberének imádsága. Uram, te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre!
A prayer of Moses, the man of God. Lord, you have been a home to us one generation after another.
2 Minekelőtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktől fogva mindörökké te vagy Isten.
Before the mountains were born, or the earth and the world were brought forth, from everlasting to everlasting you are God.
3 Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza embernek fiai!
You bring us back to the dust, you summon mortals to return.
4 Mert ezer esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap, a mely elmúlt, és mint egy őrjárási idő éjjel.
For you see a thousand years as the passing of yesterday, as a watch in the night.
5 Elragadod őket; olyanokká lesznek, mint az álom; mint a fű, a mely reggel sarjad;
Your floods sweep them away; they are like a dream, or like grass which sprouts in the morning,
6 Reggel virágzik és sarjad, és estvére elhervad és megszárad.
which blossoms and sprouts in the morning, but by evening is cut and withered.
7 Bizony megemésztetünk a te haragod által, és a te búsulásod miatt megromlunk!
For your anger consumes us, the heat of your wrath confounds us.
8 Elédbe vetetted a mi álnokságainkat; titkos bűneinket a te orczádnak világa elé.
Our sins you have set before you, our secrets in the light of your face.
9 Bizony elmúlik minden mi napunk a te bosszúállásod miatt; megemésztjük a mi esztendeinket, mint a beszédet.
For through your wrath our days are declining, we bring our years to an end as a sigh.
10 A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb, nyolczvan esztendő, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, a mely gyorsan tovatünik, mintha repülnénk.
The span of our life is seventy years, or, if we are strong, maybe eighty; yet is their breadth but empty toil, for swiftly they go, and we fly away.
11 Ki tudhatja a te haragodnak erejét, és a te félelmetességed szerint való bosszúállásodat?
Who lays to heart the power of your anger? Or who stands in reverent awe of your wrath?
12 Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.
O teach us to count our days so our minds may learn wisdom.
13 Térj vissza Uram! meddig késel? és könyörülj a te szolgáidon.
Return, O Lord; why so long? Relent on your servants.
14 Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vígadjunk minden mi időnkben.
Grant us your love to the full in the morning, that all our days we may shout for joy.
15 Vidámíts meg minket a mi nyomorúságunk napjaihoz képest, az esztendőkhöz képest, a melyekben gonoszt láttunk.
Make us glad for the days you have humbled us, for the evil years we have seen.
16 Láttassék meg a te műved a te szolgáidon, és a te dicsőséged azoknak fiain.
Let your servants see you in action, show your majesty to their children.
17 És legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jó kedve mi rajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá!
Let the grace of the Lord our God be upon us, uphold what our hands are striving to do.