Zsoltárok 9
1 Az éneklőmesternek a múthlabbén szerint; Dávid zsoltára. Dicsérlek Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet.
Alabaré a Jehová con todo mi corazón: contaré todas tus maravillas.
2 Örülök és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet;
Alegrarme he, y gozarme he en ti: cantaré a tu nombre, o! Altísimo.
3 Hogy az én ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orczád előtt;
Por haber sido mis enemigos vueltos atrás: caerán y perecerán delante de ti.
4 Hogy véghezvitted ítéletemet és ügyemet: az ítélő-székben ültél, mint igaz bíró.
Porque has hecho mi juicio y mi causa: sentástete en trono juzgando justicia.
5 Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevöket mindörökre kitörölted.
Reprendiste gentes, destruiste al malo, raíste el nombre de ellos para siempre y eternalmente.
6 Az ellenség megszünt, elpusztult örökre; és a városoknak, a miket feldúltál még az emlékezetök is elveszett.
O! enemigo, acabados son los asolamientos para siempre: y las ciudades que derribaste, su memoria pereció con ellas.
7 Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre készítette el az ő székét.
Y Jehová quedará para siempre, él ha aparejado para juicio su trono.
8 És ő megítéli a világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan.
Y él juzgará al mundo con justicia, juzgará a los pueblos con rectitud.
9 És lesz az Úr nyomorultak kővára, kővár a szükség idején.
Y será Jehová refugio al pobre, refugio en tiempos de la angustia.
10 Azért te benned bíznak, a kik ismerik a te nevedet; mert nem hagytad el, Uram, a kik keresnek téged.
Y confiarán en ti los que saben tu nombre, por cuanto no desamparaste a los que te buscaron, o! Jehová.
11 Zengjetek az Úrnak, a ki Sionban lakik; hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit.
Cantád a Jehová, el que habita en Sión: notificád en los pueblos sus obras.
12 Mert számon kéri a kiontott vért, megemlékezik rólok, nem feledkezik el a szegények kiáltásáról.
Porque, demandando las sangres se acordó de ellos: no se olvidó del clamor de los pobres.
13 Könyörülj rajtam, Uram! lásd meg az én nyomorúságomat, a mely gyűlölőim miatt van, a ki felemelsz engem a halál kapuiból;
Ten misericordia de mí, Jehová: mira la aflicción que sufro de los que me aborrecen, ensalzador mío de las puertas de la muerte.
14 Hogy hirdessem minden dicséretedet Sion leányának kapuiban; hadd örvendjek a te szabadításodban.
Para que cuente yo todas tus alabanzas en las puertas de la hija de Sión: y me regocije en tu salud.
15 Besülyedtek a pogányok a verembe, a melyet ástak; a hálóban, a melyet elrejtettek, megakadt a lábok.
Hundiéronse las gentes en el foso que hicieron: en la red que escondieron fue tomado su pie.
16 Megismertetett az Úr, ítéletet hozott; a gonoszt annak kezemunkájával ejtette el. (Higgajon, Szela)
Jehová fue conocido en el juicio que hizo: en la obra de sus manos fue enlazado el malo: Consideración. (Selah)
Volverse han los malos al infierno: todas las gentes que se olvidan de Dios. (Sheol h7585)
18 Mert a szegény nem lesz végképen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre.
Porque no para siempre será olvidado el necesitado: ni la esperanza de los pobres perecerá para siempre.
19 Kelj fel Uram, ne hatalmasodjék el a halandó; ítéltessenek meg a pogányok te előtted!
Levántate, o! Jehová, no se fortalezca el hombre: sean juzgadas las naciones delante de ti.
20 Rettentsd meg, Uram, őket; tudják meg a pogányok, hogy halandók ők! (Szela)
Pon, o! Jehová, temor en ellos: conozcan las gentes que son hombres. (Selah)
