Zsoltárok 9
1 Az éneklőmesternek a múthlabbén szerint; Dávid zsoltára. Dicsérlek Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet.
Para el director del coro. Sobre Mut-labén. Un salmo de David. Señor, te adoraré con todo mi corazón. Contaré todas las maravillas que has hecho.
2 Örülök és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet;
Me alegraré y regocijaré en ti. Cantaré alabanzas a tu ser, oh, Dios Altísimo.
3 Hogy az én ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orczád előtt;
Los que me odian retroceden, caen y mueren cuando tú los confrontas.
4 Hogy véghezvitted ítéletemet és ügyemet: az ítélő-székben ültél, mint igaz bíró.
Porque tú me has juzgado y has decidido desde tu trono de justicia que ando en rectitud.
5 Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevöket mindörökre kitörölted.
Tú has condenado a las naciones, has destruido al malvado y has borrado sus nombres para siempre.
6 Az ellenség megszünt, elpusztult örökre; és a városoknak, a miket feldúltál még az emlékezetök is elveszett.
Los enemigos han perecido, desolados para siempre. Sus ciudades están destruidas, e incluso han sido olvidadas.
7 Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre készítette el az ő székét.
Pero el Señor reina para siempre; su trono está preparado para el juicio.
8 És ő megítéli a világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan.
El Señor juzga al mundo con justicia, y a las naciones con rectitud.
9 És lesz az Úr nyomorultak kővára, kővár a szükség idején.
El Señor es el refugio de los oprimidos, una fortaleza en tiempos de angustia.
10 Azért te benned bíznak, a kik ismerik a te nevedet; mert nem hagytad el, Uram, a kik keresnek téged.
Los que conocen tu carácter confían en ti, porque no abandonas a los que a ti vienen.
11 Zengjetek az Úrnak, a ki Sionban lakik; hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit.
¡Canten alabanzas al Señor que reina en Sión! Cuenten a las naciones lo que ha hecho.
12 Mert számon kéri a kiontott vért, megemlékezik rólok, nem feledkezik el a szegények kiáltásáról.
Él no se olvida de castigar a los asesinos, ni ignora el gemido de los que sufren.
13 Könyörülj rajtam, Uram! lásd meg az én nyomorúságomat, a mely gyűlölőim miatt van, a ki felemelsz engem a halál kapuiból;
¡Ten misericordia de mi, oh, Señor! ¡Mira cómo mis enemigos me persiguen! No me dejes caer por las puertas de la muerte,
14 Hogy hirdessem minden dicséretedet Sion leányának kapuiban; hadd örvendjek a te szabadításodban.
así podré alabarte en las puertas de Sión, por la alegría de tu salvación.
15 Besülyedtek a pogányok a verembe, a melyet ástak; a hálóban, a melyet elrejtettek, megakadt a lábok.
Las naciones han caído en la misma fosa que cavaron; sus pies están atrapados en la misma red que lanzaron.
16 Megismertetett az Úr, ítéletet hozott; a gonoszt annak kezemunkájával ejtette el. (Higgajon, Szela)
El Señor se ha hecho conocer por su justicia; los malvados quedan atrapados en sus propios caminos. (Higaion, Selah)
Los malvados perecen, y van a la tumba. Así ocurre con las naciones que le dan la espalda a Dios. (Sheol h7585)
18 Mert a szegény nem lesz végképen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre.
Pero los necesitados no serán ignorados para siempre, ni la esperanza de los que sufren será frustrada.
19 Kelj fel Uram, ne hatalmasodjék el a halandó; ítéltessenek meg a pogányok te előtted!
¡Levántate, Señor! ¡No dejes que los humanos ganen la batalla! ¡Haz que las naciones enfrenten tu juicio!
20 Rettentsd meg, Uram, őket; tudják meg a pogányok, hogy halandók ők! (Szela)
¡Hazles temer, Señor! Hazles conscientes de que son solo humanos! (Selah)
