Zsoltárok 9
1 Az éneklőmesternek a múthlabbén szerint; Dávid zsoltára. Dicsérlek Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet.
Unto the end. For the secrets of the Son. A Psalm of David. I will confess to you, Lord, with my whole heart. I will recount all your wonders.
2 Örülök és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet;
I will rejoice and exult in you. I will sing a psalm to your name, O Most High.
3 Hogy az én ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orczád előtt;
For my enemy will be turned back. They will be weakened and perish before your face.
4 Hogy véghezvitted ítéletemet és ügyemet: az ítélő-székben ültél, mint igaz bíró.
For you have accomplished my judgment and my cause. You have sat upon the throne that judges justice.
5 Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevöket mindörökre kitörölted.
You have rebuked the Gentiles, and the impious one has perished. You have deleted their name in eternity and for all generations.
6 Az ellenség megszünt, elpusztult örökre; és a városoknak, a miket feldúltál még az emlékezetök is elveszett.
The spears of the enemy have failed in the end, and their cities, you have destroyed. Their memory has perished with a loud noise.
7 Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre készítette el az ő székét.
But the Lord remains in eternity. He has prepared his throne in judgment.
8 És ő megítéli a világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan.
And he will judge the whole world in equity. He will judge the people in justice.
9 És lesz az Úr nyomorultak kővára, kővár a szükség idején.
And the Lord has become a refuge for the poor, a helper in opportunity, in tribulation.
10 Azért te benned bíznak, a kik ismerik a te nevedet; mert nem hagytad el, Uram, a kik keresnek téged.
And may they hope in you, who know your name. For you have not abandoned those seeking you, Lord.
11 Zengjetek az Úrnak, a ki Sionban lakik; hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit.
Sing a psalm to the Lord, who dwells in Zion. Announce his study among the Gentiles.
12 Mert számon kéri a kiontott vért, megemlékezik rólok, nem feledkezik el a szegények kiáltásáról.
Because of those who yearned for their blood, he has remembered them. He has not forgotten the cry of the poor.
13 Könyörülj rajtam, Uram! lásd meg az én nyomorúságomat, a mely gyűlölőim miatt van, a ki felemelsz engem a halál kapuiból;
Have mercy on me, Lord. See my humiliation from my enemies.
14 Hogy hirdessem minden dicséretedet Sion leányának kapuiban; hadd örvendjek a te szabadításodban.
You lift me up from the gates of death, so that I may announce all your praises at the gates of the daughter of Zion.
15 Besülyedtek a pogányok a verembe, a melyet ástak; a hálóban, a melyet elrejtettek, megakadt a lábok.
I will exult in your salvation. The Gentiles have become trapped in the ruin that they made. Their foot has been caught in the same snare that they themselves had hidden.
16 Megismertetett az Úr, ítéletet hozott; a gonoszt annak kezemunkájával ejtette el. (Higgajon, Szela)
The Lord will be recognized when making judgments. The sinner has been caught in the works of his own hands. (Pause)
The sinners will be turned into Hell: all the Gentiles who have forgotten God. (Sheol h7585)
18 Mert a szegény nem lesz végképen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre.
For the poor will not be forgotten in the end. The patience of the poor will not perish in the end.
19 Kelj fel Uram, ne hatalmasodjék el a halandó; ítéltessenek meg a pogányok te előtted!
Rise up, Lord: do not let man be strengthened. Let the Gentiles be judged in your sight.
20 Rettentsd meg, Uram, őket; tudják meg a pogányok, hogy halandók ők! (Szela)
O Lord, establish a lawgiver over them, so that the Gentiles may know that they are only men. (Pause)
