Zsoltárok 89
1 Az Ezrahita Ethán tanítása. Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségről nemzetségre hirdetem a te hűséges voltodat az én számmal!
Oktató dal az ezráchi Étántól. Az Örökkévaló kegyeit hadd éneklem örökké, nemzedékre meg nemzedékre szájammal tudatom hűségedet.
2 Mert azt mondom: Örökké megáll a te kegyelmességed, és megerősíted a te hűséges voltodat az egekben, mondván:
Mert mondom: Örökre fölépül a kegy, az egekben ott szilárdítod meg hűségedet.
3 Szövetséget kötöttem az én választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak:
Szövetséget kötöttem kiválasztottammal, megesküdtem Dávid szolgámnak:
4 Mindörökké megerősítem a te magodat, és nemzetségről nemzetségre megépítem a te királyi székedet. (Szela)
mindörökre megszilárdítom magzatodat, fölépítem trónodat nemzedékre meg nemzedékre. Széla.
5 És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hűséges voltodat is a szentek gyülekezetében.
És magasztalják az egek csodádat, Örökkévaló, hűségedet is a szentek gyülekezetében.
6 Mert a felhőkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, s ki olyan, mint az Úr, az istenek fiai között?
Mert ki a mennyben vethető egybe az Örökkévalóval, hasonlít az Örökkévalóhoz az istenfiak között?
7 Igen rettenetes Isten ő a szentek gyűlésében, és félelmetes mindazokra, a kik körülte vannak.
Isten rettenetes a szentek tanácsában nagyon, és félelmetes mind a körülötte levők fölött.
8 Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erős, mint te vagy Uram? És a te hűséges voltod körülvesz téged.
Örökkévaló, seregek Istene, ki olyan mint te, hatalmas, oh Jáh? Hűséged körülötted van.
9 Te uralkodol a tengernek kevélységén; mikor az ő habjai felemelkednek, te csendesíted le azokat.
Te uralkodol a tenger gőgösségén, mikor emelkednek hullámai, te csendesíted le.
10 Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erős karoddal elszélesztetted ellenségeidet.
Te összezúztad, mint megölöttet, Ráhábot; erős karoddal szerteszórtad ellenségeidet.
11 Tieid az egek, a föld is a tied: e világot minden benne valóval te fundáltad.
Tied az ég, tied a föld is, világ és teljessége – te alapítottad meg.
12 Az északot és a délt te teremtetted, a Thábor és a Hermon a te nevednek örvendeznek.
Észak és dél te teremtetted; Tábor és Chermón nevedben újjonganak.
13 A te karod hatalommal teljes, a te kezed erős, a te jobbod méltóságos.
Tied a kar a hatalommal együtt, erős a kezed, magas a jobbod.
14 Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hűség jár a te orczád előtt.
Igazság és jog trónod talapzata, szeretet és hűség színed elé járulnak.
15 Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát; a te orczádnak világosságánál jár ez, oh Uram!
Boldog a nép, mely ismeri a riadást; Örökkévaló, arczod világosságában járnak.
16 A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te igazságodban felmagasztaltatnak.
Nevedben vigadnak egész nap és igazságodban felmagasodnak.
17 Mert az ő erejöknek ékessége te vagy; a te jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is.
Mert erős ékességük vagy s kedvelésed által emelkedik szarvunk.
18 Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi királyunk.
Mert az Örökkévalóé a mi paizsunk és Izraél szentjéé a mi királyunk.
19 Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népből választottat;
Akkoron szóltál látomásban jámboraidhoz s mondtad: segítséget nyújtottam egy vitéznek, kiemeltem egy ifjút a nép közűl;
20 Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel őt,
megtaláltam szolgámat, Dávidot, szent olajommal fölkentem őt.
21 A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sőt az én karom erősíti meg őt.
A ki mellett szilárdan lest a kezem, karom is erősíti őt.
22 Nem nyomhatja őt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg őt;
Nem fogja őt szorítani ellenség, s jogtalanság embere nem sanyargatja.
23 Mert ő előtte rontom meg az ő szorongatóit, és verem meg az ő gyűlölőit.
Szétütöm előle szorongatóit, és sújtom gyűlölőit.
24 És vele lesz az én hűségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az ő szarva.
Hüségem és kegyem vele van s nevem által emelkedik szarva.
25 És rávetem az ő kezét a tengerre, és az ő jobbját a folyóvizekre.
Rávetem kezét a tengerre és folyamokra jobbját.
26 Ő így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kősziklája!
Ő szólít engem Atyám vagy, Istenem és segítségem sziklája;
27 Én meg elsőszülöttemmé teszem őt és felebbvalóvá a föld királyainál.
én meg elsőszülőtté teszem őt, legfelsőbbjévé a föld királyainak.
28 Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos marad ő vele.
Örökké megőrzöm neki kegyemet, és szövetségem hűséges iránta.
29 És az ő magvát örökkévalóvá teszem, és az ő királyi székét, mint az egeknek napjait.
Mindig maradóvá teszem magzatát és trónját olyanná, mint az ég napjai.
30 Ha az ő fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzéseim szerint;
Ha elhagyják fiai tanomat és rendeleteim szerint nem járnak;
31 Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat:
ha törvényeimet megszentségtelenítik és paranesaimat nem őrzik meg:
32 Akkor vesszővel látogatom meg az ő bűnöket, és vereségekkel az ő álnokságukat;
vesszővel bűntetem meg elpártolásukat és csapásokkal bűnüket.
33 De az én kegyelmemet nem vonom meg tőle, és az én hűséges voltomban nem hazudom.
De kegyemet nem bontom meg, hogy elvegyem tőle, és nem tagadom meg hűségemet.
34 Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom.
Nem szentségtelenítem meg szövetségemet, s a mi kijött ajkaimon, nem változtatom meg.
35 Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon megcsalhatnám-é Dávidot?
Egyet esküdtem szentségemre, nem hazudom Dávidnak:
36 Az ő magva örökké megmarad, és az ő királyi széke olyan előttem, mint a nap.
Magzata örökké lesz, és a trónja mint a nap előttem;
37 Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhőben lévő bizonyság. (Szela)
mint a hold szilárdan lesz örökké és tanu van a mennyben, hűséges. Széla.
38 De te mégis elvetetted és megútáltad őt, és megharagudtál a te felkentedre.
De te megutáltál és megvetettél, fölháborodtál fölkented ellen.
39 Felbontottad a te szolgáddal kötött szövetséget, földre tiportad az ő koronáját.
Meghiusítottad szolgád szövetségét, földig megszentségtelenítetted koronáját.
40 Lerontottad az ő kőfalait mind; romokká tetted erősségeit.
Áttörted mind a kerítéseit, rettegéssé tetted erősségeit;
41 Zsákmányolták őt mind az úton járók; gyalázattá lőn az ő szomszédai előtt.
kifosztották mind az utonjárók, gyalázatává lett szomszédjainak.
42 Felmagasztaltad az ő szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét.
Emelkedni engedted szorongatóinak jobbját, megörvendeztetted mind az ellenségeit.
43 Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted őt a harczban.
Sőt visszafordítottad kardjának élét és nem engedted megállni a karczban.
44 Eltörlötted az ő fényességét, és az ő királyi székét a földre vetetted.
Megszüntetted tiszta fényét, és trónját földre döntötted.
45 Az ő ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. (Szela)
Megrövidítetted ifjúsága napjait, borítottál szégyent rá. Széla.
46 Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, és ég a te haragod, mint a tűz?
Meddig, oh Örökkévaló, rejtőzöl el örökre, ég mint a tűz a haragod?
47 Emlékezzél meg rólam: mily rövid az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait!
Emlékezzél, mi mulandó vagyok, mi hiábavalóságra teremtetted mind az ember fiait!
48 Kicsoda oly erős, hogy éljen és ne lásson halált s megszabadítsa magát a Seolnak kezéből? (Szela) (Sheol h7585)
Mely férfi él és nem lát halált, menti meg lelkét az alvilág hatalmától? Széla. (Sheol h7585)
49 Hol van a te előbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hűséges voltodra!
Hol vannak előbbi kegyeid, Uram, melyekről hűségedben esküdtél meg Dávidnak?
50 Emlékezzél meg Uram a te szolgáidnak gyalázatjokról! hogy sok népnek gyalázatját hordozom keblemben,
Emlékezzél, Uram, szolgáid gyalázatáról, melyet hordok ölemben, mind a sok nép részéről,
51 A melyekkel gyaláztak a te ellenségeid Uram, a melyekkel gyalázták a te felkentednek lépéseit.
melylyel gyalázták ellenségeid, oh Örökkévaló, melylyel gyalázták felkentednek nyomdokait.
52 Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen és Ámen.
Áldva legyen az Örökkévaló, örökre! Ámen és Ámen!
