Zsoltárok 88
1 Ének. A Kóráh fiainak zsoltára. Az éneklőmesternek a Mahalath-lehannóthra. Az Ezrahita Hémán tanítása. Uram, szabadításomnak Istene! Nappal kiáltok, éjjelente előtted vagyok:
Una canción. Un salmo de los descendientes de Coré. Para el director del coro. Al son de “Mahalath Leannoth”. Un masquil por Hemán el ezraíta Señor, Dios de mi salvación, clamo a ti de día y de noche.
2 Jusson elődbe imádságom, hajtsad füled az én kiáltozásomra!
Por favor escucha mi oración; escucha mis palabras de súplica.
Mi vida está llena de problemas, y mi muerte se acerca. (Sheol h7585)
4 Hasonlatossá lettem a sírba szállókhoz; olyan vagyok, mint az erejevesztett ember.
Soy contado entre los moribundos; un hombre sin fuerzas.
5 A holtak közt van az én helyem, mint a megölteknek, a kik koporsóban feküsznek, a kikről többé nem emlékezel, mert elszakasztattak a te kezedtől.
Soy abandonado entre los muertos, tendido como un cadáver en la tumba, olvidado y dejado a tu cuidado.
6 Mély sírba vetettél be engem, sötétségbe, örvények közé.
Me has puesto en un pozo profundo, entre las penumbras.
7 A te haragod reám nehezedett, és minden haboddal nyomtál engem. (Szela)
Tu hostilidad me maltrata; me estás ahogando entre tus olas abrumadoras. (Selah)
8 Elszakasztottad ismerőseimet tőlem, útálattá tettél előttök engem; berekesztettem és ki nem jöhetek.
Has hecho que mis enemigos me eviten, haciéndome repulsivo a sus vistas. Estoy atrapado, no puedo huir.
9 Szemem megsenyvedett a nyomorúság miatt; kiáltalak téged Uram minden napon, hozzád terjengetem kezeimet.
Señor, he llorado suplicándote cada día por ayuda, extendiendo mis manos hacia ti.
10 Avagy a holtakkal teszel-é csodát? Felkelnek-é vajjon az árnyak, hogy dicsérjenek téged? (Szela)
¿Haces milagros entre los muertos? ¿Se levantan los muertos para alabarte? (Selah)
11 Beszélik-é a koporsóban a te kegyelmedet, hűségedet a pusztulás helyén?
Tu gran amor, ¿Se menciona en la tumba? Tu fidelidad, ¿Es discutida en lugar de destrucción?
12 Megtudhatják-é a sötétségben a te csodáidat, és igazságodat a feledékenység földén?
¿Las cosas maravillosas que haces son conocidas en las tinieblas? ¿Tu bondad es conocida en la tierra del olvido?
13 De én hozzád rimánkodom, Uram, és jó reggel elédbe jut az én imádságom:
Pero clamo a ti pidiendo ayuda; cada mañana oro a ti.
14 Miért vetsz el hát Uram engem, és rejted el orczádat én tőlem?
Señor, ¿Por qué me rechazas? ¿Por qué te alejas de mí?
15 Nyomorult és holteleven vagyok ifjúságomtól kezdve; viselem a te rettentéseidet, roskadozom.
He estado enfermo desde que era joven, a menudo estuve a las puertas de la muerte. He tenido que soportar las cosas terribles que me has hecho. ¡Estoy desesperado!
16 Általmentek rajtam a te búsulásaid; a te szorongatásaid elemésztettek engem.
Tu ira me ha vencido; las cosas terribles que haces me han destruido.
17 Körülvettek engem, mint a vizek egész napon; együttesen körülöveztek engem.
Ellos me rodean constantemente como aguas de una inundación, succionándome.
18 Elszakasztottál tőlem barátot és rokont; ismerőseim a – setétség.
Has hecho que mi familia y mis amigos se alejen. La oscuridad es mi única amiga.
