Zsoltárok 84

1 Az éneklőmesternek, a gittitre; Kóráh fiainak zsoltára. Mily szerelmetesek a te hajlékaid, Seregeknek Ura!

2 Kivánkozik, sőt emésztődik lelkem az Úrnak tornáczai után; szívem és testem ujjongnak az élő Isten felé.

3 A veréb is talál házat, és a fecske is fészket magának, a hová fiait helyezhesse, – a te oltáraidnál, oh Seregeknek Ura, én Királyom és én Istenem!

4 Boldogok, a kik lakoznak a te házadban, dicsérhetnek téged szüntelen! (Szela)

5 Boldog ember az, a kinek te vagy erőssége, s a te ösvényeid vannak szívében.

6 Átmenvén a Siralom völgyén, forrássá teszik azt; bizony áldással borítja el korai eső.

7 Erőről erőre jutnak, míg megjelennek Isten előtt a Sionon.

8 Uram, Seregeknek Istene! hallgasd meg az én könyörgésemet; hallgasd meg Jákóbnak Istene! (Szela)

9 Mi paizsunk! Tekints alá, oh Isten, és lásd meg a te felkented orczáját!

10 Mert jobb egy nap a te tornáczaidban, hogysem ezer másutt; inkább akarnék az én Istenem házának küszöbén ülni, hogysem lakni a gonosznak sátorában!

11 Mert nap és paizs az Úr Isten; kegyelmet és dicsőséget ád az Úr, nem vonja meg a jót azoktól, a kik ártatlanul élnek.

12 Seregeknek Ura! Boldog ember az, a ki bízik benned.