Zsoltárok 83
1 Ének; Aszáf zsoltára. Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!
Ne bodi tiho, oh Bog. Ne molči in ne bodi molčeč, oh Bog.
2 Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyűlölőid fejöket emelik.
Kajti glej, tvoji sovražniki pripravljajo upor in tisti, ki te sovražijo, so povzdignili glavo.
3 Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szőnek.
Zoper tvoje ljudstvo so sprejeli prebrisan nasvet in se posvetovali zoper tvoje skrite.
4 Ezt mondják: Jertek, veszessük el őket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!
Rekli so: »Pridimo in odrežimo jih od tega, da so narod, da Izraelovo ime ne bo več v spominu.«
5 Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:
Kajti skupaj so se soglasno posvetovali, združeni so zoper tebe:
6 Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok;
Edómova šotorska svetišča in Izmaelci; Moábovci in Hagárovci;
7 A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.
Gebál, Amón in Amálek; Filistejci s prebivalci Tira;
8 Az asszir is szövetkezett velök, segítőjévé lettek a Lót fiainak. (Szela)
pridružen jim je tudi Asúr. Pomagali so Lotovim sinovom. (Sela)
9 Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál!
Stôri jim kakor Midjáncem, kakor Siseráju, kakor Jabínu pri potoku Kišón,
10 A kik elvesztek vala Endornál, és a föld szemetjévé lőnek.
ki so bili pokončani pri En Doru. Postali so kakor gnoj za zemljo.
11 Tedd őket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,
Naredite njihove plemiče kakor Oréba in kakor Zeéba. Da, vse njihove prince kot Zebaha in kot Calmunája,
12 A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!
ki so rekli: »Vzemimo si Božje hiše v posest.«
13 Én Istenem! Tedd őket olyanokká, a milyen a porfelhő, és a milyen a polyva a szél előtt;
Oh moj Bog, naredi jih kot pleve, kakor strnišče pred vetrom.
14 Olyanokká, mint a tűz, a mely meggyújtja az erdőt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.
Kakor ogenj požiga gozd in kakor plamen zažiga gore,
15 Így kergesd őket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd őket!
tako jih preganjaj s svojim neurjem in s svojim viharjem jih naredi prestrašene.
16 Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!
Njihove obraze napolni s sramoto, da bodo lahko iskali tvoje ime, oh Gospod.
17 Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak,
Naj bodo zasramovani in zbegani na veke; da, naj bodo osramočeni in [naj] se pogubijo,
18 Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.
da bodo ljudje lahko vedeli, da si ti, čigar ime samó je Jahve, najvišji nad vso zemljo.
