Zsoltárok 83
1 Ének; Aszáf zsoltára. Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!
Cantique du psaume d’Asaph. Ô Dieu, qui sera semblable à vous? Ne vous taisez pas, et ne soyez pas retenu, ô Dieu,
2 Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyűlölőid fejöket emelik.
Parce que voilà que vos ennemis se sont assemblés en tumulte, ont fait un grand bruit, et que ceux qui vous haïssent ont levé la tête.
3 Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szőnek.
Contre votre peuple ils ont formé un dessein plein de malice, et ils ont conspiré contre vos saints.
4 Ezt mondják: Jertek, veszessük el őket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!
Ils ont dit: Venez, et perdons-les entièrement, en sorte qu’ils ne soient plus un peuple, qu’on ne se souvienne pas du nom d’Israël, dans la suite.
5 Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:
Parce qu’ils ont conspiré unanimement, qu’ensemble contre vous ils ont fait alliance,
6 Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok;
Les tabernacles des Iduméens et les Ismaélites: Moab, et les Agaréniens,
7 A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.
Gébal et Ammon et Amalec: des étrangers avec les habitants de Tyr.
8 Az asszir is szövetkezett velök, segítőjévé lettek a Lót fiainak. (Szela)
Et aussi Assur est venu avec eux: ils ont prêté secours aux fils de Lot.
9 Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál!
Faites-leur comme à Madian et à Sisara; comme à Jabin au torrent de Cisson.
10 A kik elvesztek vala Endornál, és a föld szemetjévé lőnek.
Ils périrent entièrement à Endor: ils devinrent comme un fumier pour la terre.
11 Tedd őket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,
Traitez leurs princes comme Oreb, et Zeb, et Zébée, et Salmana: Tous leurs princes,
12 A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!
Qui ont dit: Possédons en héritage le sanctuaire de Dieu.
13 Én Istenem! Tedd őket olyanokká, a milyen a porfelhő, és a milyen a polyva a szél előtt;
Mon Dieu, rendez-les comme une roue, et comme une paille devant la face du vent.
14 Olyanokká, mint a tűz, a mely meggyújtja az erdőt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.
Comme un feu qui brûle entièrement une forêt, et comme une flamme brûlant entièrement des montagnes;
15 Így kergesd őket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd őket!
Ainsi vous les poursuivrez par votre tempête, et dans votre colère vous les troublerez.
16 Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!
Remplissez leurs faces d’ignominie, et ils chercheront votre nom, ô Seigneur.
17 Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak,
Qu’ils rougissent, et qu’ils soient troublés dans les siècles des siècles: qu’ils soient confondus et qu’ils périssent.
18 Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.
Et qu’ils sachent que votre nom est le Seigneur, que vous seul êtes le Très-Haut sur toute la terre.
