Zsoltárok 83
1 Ének; Aszáf zsoltára. Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!
Asaphin Psalmi ja veisu. Jumala, älä niin ratki vaikene, ja älä niin ääneti ole: Jumala, älä sitä niin kärsi.
2 Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyűlölőid fejöket emelik.
Sillä katso, Sinun vihollises kiukuitsevat, ja jotka sinua vihaavat, ylentävät päänsä.
3 Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szőnek.
He pitävät kavaloita juonia sinun kansaas vastaan, ja pitävät neuvoa sinun salatuitas vastaan,
4 Ezt mondják: Jertek, veszessük el őket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!
Sanoen: tulkaat, hävittäkäämme heitä, niin ettei he ensinkään kansa olisikaan, ettei Israelin nimeä silleen muisteltaisi.
5 Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:
Sillä he ovat sydämessänsä panneet neuvonsa yhteen, ja tehneet liiton sinua vastaan:
6 Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok;
Edomilaiset ja Ismaelilaiset majat, Moabilaiset ja Hagarilaiset,
7 A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.
Gebalilaiset, Ammonilaiset ja Amalekilaiset, Philistealaiset ja Tyron asuvaiset.
8 Az asszir is szövetkezett velök, segítőjévé lettek a Lót fiainak. (Szela)
Assur on myös itsensä heihin liittänyt, auttamaan Lotin lapsia, (Sela)
9 Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál!
Tee niille niinkuin Midianilaisille, niinkuin Siseralle, niinkuin Jabinille Kisonin ojan tykönä;
10 A kik elvesztek vala Endornál, és a föld szemetjévé lőnek.
Jotka mestattiin Endorin tykönä, ja tulivat loaksi maan päälle.
11 Tedd őket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,
Tee heidän pääruhtinaansa niinkuin Orebin ja Seebin, ja kaikki heidän ylimmäisensä niinkuin Seban ja Salmunnan,
12 A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!
Jotka sanovat: me omistamme meillemme Jumalan huoneet.
13 Én Istenem! Tedd őket olyanokká, a milyen a porfelhő, és a milyen a polyva a szél előtt;
Jumala, tee heitä niinkuin rattaan, niinkuin korren tuulen edessä.
14 Olyanokká, mint a tűz, a mely meggyújtja az erdőt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.
Niinkuin kulo metsän polttaa, ja niinkuin liekki mäet sytyttää;
15 Így kergesd őket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd őket!
Vainoo juuri niin heitä sinun rajuilmallas, ja hämmästytä heitä tuulispäälläs.
16 Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!
Täytä heidän kasvonsa häpiällä, että he sinun nimeäs, Herra, etsisivät.
17 Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak,
Hävetköön he ja hämmästyköön ijankaikkisesti, ja häpiään tulkoon ja hukkukoon.
18 Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.
Niin he saavat tuta, että sinä, jonka ainoan nimi on Herra, olet ylimmäinen kaikessa maailmassa.
