< Zsoltárok 83 >
1 Ének; Aszáf zsoltára. Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!
A Song, a Psalm of Asaph. O God, keep not thou silence: hold not thy peace, and be not still, O God.
2 Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyűlölőid fejöket emelik.
For, lo, thine enemies make a tumult: and they that hate thee have lifted up the head.
3 Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szőnek.
They take crafty counsel against thy people, and consult together against thy hidden ones.
4 Ezt mondják: Jertek, veszessük el őket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!
They have said, Come, and let us cut them off from being a nation; that the name of Israel may be no more in remembrance.
5 Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:
For they have consulted together with one consent; against thee do they make a covenant:
6 Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok;
The tents of Edom and the Ishmaelites; Moab, and the Hagarenes;
7 A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.
Gebal, and Ammon, and Amalek; Philistia with the inhabitants of Tyre:
8 Az asszir is szövetkezett velök, segítőjévé lettek a Lót fiainak. (Szela)
Assyria also is joined with them; they have holpen the children of Lot. (Selah)
9 Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál!
Do thou unto them as unto Midian; as to Sisera, as to Jabin, at the river Kishon:
10 A kik elvesztek vala Endornál, és a föld szemetjévé lőnek.
Which perished at En-dor; they became as dung for the earth.
11 Tedd őket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,
Make their nobles like Oreb and Zeeb; yea, all their princes like Zebah and Zalmunna:
12 A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!
Who said, Let us take to ourselves in possession the habitations of God.
13 Én Istenem! Tedd őket olyanokká, a milyen a porfelhő, és a milyen a polyva a szél előtt;
O my God, make them like the whirling dust; as stubble before the wind.
14 Olyanokká, mint a tűz, a mely meggyújtja az erdőt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.
As the fire that burneth the forest, and as the flame that setteth the mountains on fire;
15 Így kergesd őket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd őket!
So pursue them with thy tempest, and terrify them with thy storm.
16 Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!
Fill their faces with confusion; that they may seek thy name, O LORD.
17 Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak,
Let them be ashamed and dismayed for ever; yea, let them be confounded and perish:
18 Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.
That they may know that thou alone, whose name is JEHOVAH, art the Most High over all the earth.