< Zsoltárok 83 >
1 Ének; Aszáf zsoltára. Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!
A Song; a Psalm of Asaph. O God, keep not silence; hold not thy peace, and be not still, O God:
2 Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyűlölőid fejöket emelik.
For behold, thine enemies make a tumult; and they that hate thee lift up the head.
3 Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szőnek.
They take crafty counsel against thy people, and consult against thy hidden ones:
4 Ezt mondják: Jertek, veszessük el őket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!
They say, Come, and let us cut them off from being a nation, and let the name of Israel be mentioned no more.
5 Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:
For they have consulted together with one heart: they have made an alliance together against thee.
6 Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok;
The tents of Edom and the Ishmaelites, Moab and the Hagarites;
7 A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.
Gebal, and Ammon, and Amalek; Philistia, with the inhabitants of Tyre;
8 Az asszir is szövetkezett velök, segítőjévé lettek a Lót fiainak. (Szela)
Asshur also is joined with them: they are an arm to the sons of Lot. (Selah)
9 Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál!
Do unto them as to Midian; as to Sisera, as to Jabin, at the torrent of Kishon:
10 A kik elvesztek vala Endornál, és a föld szemetjévé lőnek.
Who were destroyed at Endor; they became as dung for the ground.
11 Tedd őket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,
Make their nobles as Oreb and as Zeeb; and all their chiefs as Zebah and as Zalmunna.
12 A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!
For they have said, Let us take to ourselves God's dwelling-places in possession.
13 Én Istenem! Tedd őket olyanokká, a milyen a porfelhő, és a milyen a polyva a szél előtt;
O my God, make them like a whirling thing, like stubble before the wind.
14 Olyanokká, mint a tűz, a mely meggyújtja az erdőt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.
As fire burneth a forest, and as the flame setteth the mountains on fire,
15 Így kergesd őket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd őket!
So pursue them with thy tempest, and terrify them with thy whirlwind.
16 Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!
Fill their faces with shame, that they may seek thy name, O Jehovah.
17 Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak,
Let them be put to shame and be dismayed for ever, and let them be confounded and perish:
18 Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.
That they may know that thou alone, whose name is Jehovah, art the Most High over all the earth.