Zsoltárok 83

1 Ének; Aszáf zsoltára. Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!

Een lied, een psalm van Asaf. O God! zwijg niet, houd U niet als doof, en zijt niet stil, o God!

2 Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyűlölőid fejöket emelik.

Want zie, Uw vijanden maken getier, en Uw haters steken het hoofd op.

3 Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szőnek.

Zij maken listiglijk een heimelijken aanslag tegen Uw volk, en beraadslagen zich tegen Uw verborgenen.

4 Ezt mondják: Jertek, veszessük el őket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!

Zij hebben gezegd: Komt, en laat ons hen uitroeien, dat zij geen volk meer zijn; dat aan den naam Israels niet meer gedacht worde.

5 Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:

Want zij hebben in het hart te zamen geraadslaagd; tegen U hebben zij een verbond gemaakt;

6 Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok;

De tenten van Edom en der Ismaelieten, Moab en de Hagarenen;

7 A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.

Gebal, en Ammon, en Amalek, Palestina met de inwoners van Tyrus.

8 Az asszir is szövetkezett velök, segítőjévé lettek a Lót fiainak. (Szela)

Ook heeft zich Assur bij hen gevoegd; zij zijn den kinderen van Lot tot een arm geweest. (Sela)

9 Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál!

Doe hun als Midian, als Sisera, als Jabin aan de beek Kison;

10 A kik elvesztek vala Endornál, és a föld szemetjévé lőnek.

Die verdelgd zijn te Endor; zij zijn geworden tot drek der aarde.

11 Tedd őket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,

Maak hen en hun prinsen als Oreb en als Zeeb, en al hun vorsten als Zebah en als Zalmuna;

12 A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!

Die zeiden: Laat ons de schone woningen Gods voor ons in erfelijke bezitting nemen.

13 Én Istenem! Tedd őket olyanokká, a milyen a porfelhő, és a milyen a polyva a szél előtt;

Mijn God! maak hen als een wervel, als stoppelen voor den wind.

14 Olyanokká, mint a tűz, a mely meggyújtja az erdőt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.

Gelijk het vuur een woud verbrandt, en gelijk de vlam de bergen aansteekt;

15 Így kergesd őket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd őket!

Vervolg hen alzo met Uw onweder, en verschrik hen met Uw draaiwind.

16 Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!

Maak hun aangezicht vol schande, opdat zij, o HEERE! Uw Naam zoeken.

17 Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak,

Laat hen beschaamd en verschrikt wezen tot in eeuwigheid, en laat hen schaamrood worden, en omkomen;

18 Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.

Opdat zij weten, dat Gij alleen met Uw Naam zijt de HEERE, de Allerhoogste over de ganse aarde.