< Zsoltárok 82 >
1 Aszáf zsoltára. Isten áll az Istennek gyülekezetében, ítél az istenek között.
Asaf dwom. Onyankopɔn di hene wɔ ɔsoro asafo mu; obu atɛn wɔ “anyame” mu.
2 Meddig ítéltek még hamisan, és emelitek a gonoszok személyét? (Szela)
“Wobɛbɔ wɔn a wɔnteɛ ho ban na woayɛ nhwɛanim ama amumɔyɛfo akosi da bɛn?
3 Ítéljetek a szegénynek és árvának; a nyomorultnak és elnyomottnak adjatok igazságot!
Monka mmɔborɔfo ne ayisaa asɛm mma wɔn; mommɔ ahiafo ne wɔn a wɔhyɛ wɔn so yiyedi ho ban.
4 Mentsétek meg a szegényt és szűkölködőt; a gonoszok kezéből szabadítsátok ki.
Munnye ɔbrɛfo ne ahiafo; munnye wɔn mfi amumɔyɛfo nsam.
5 Nem tudnak, nem értenek, setétségben járnak; a földnek minden fundamentoma inog.
“Anyame no nnim de, na wɔnte hwee ase. Wokyinkyin wɔ sum mu; na asase fapem nyinaa wosow.
6 Én mondottam: Istenek vagytok ti és a Felségesnek fiai ti mindnyájan:
“Mekae se, ‘Moyɛ “anyame;” mo nyinaa yɛ Ɔsorosoroni no mma.’
7 Mindamellett meghaltok, mint a közember, és elhullotok, mint akármely főember.
Nanso mubewuwu sɛ nnipa pɛ; na moahwe ase sɛ ɔsodifo biara.”
8 Kelj fel, oh Isten, ítéld meg a földet, mert néked jutnak örökségül minden népek.
Ao Onyankopɔn, sɔre, bu wiase atɛn; efisɛ amanaman nyinaa yɛ wo de.