Zsoltárok 82

1 Aszáf zsoltára. Isten áll az Istennek gyülekezetében, ítél az istenek között.

Ko e Saame ʻa ʻAsafi. ‌ʻOku ʻafio ʻae ʻOtua ʻi he fakataha ʻoe kau mālohi; ʻoku ne fakamaau ʻi he lotolotonga ʻoe ngaahi ʻotua.

2 Meddig ítéltek még hamisan, és emelitek a gonoszok személyét? (Szela)

“ʻE fēfē hono fuoloa mo hoʻomou fakamaau taʻetotonu, pea filifilimānako ki he kakai angahala?” (Sila)

3 Ítéljetek a szegénynek és árvának; a nyomorultnak és elnyomottnak adjatok igazságot!

“Fakamaau ʻae paea mo e tamai mate: fai angatonu ki he mamahi mo e masiva.

4 Mentsétek meg a szegényt és szűkölködőt; a gonoszok kezéből szabadítsátok ki.

Fakahaofi ʻae masiva mo e paea: fakamoʻui ʻakinautolu mei he nima ʻoe kau angahala.”

5 Nem tudnak, nem értenek, setétségben járnak; a földnek minden fundamentoma inog.

‌ʻOku ʻikai te nau ʻilo, pea ʻoku ʻikai te nau fie ʻilo; ʻoku nau ʻalu pē ʻi he poʻuli: kuo ueʻi ʻae ngaahi tuʻunga kotoa pē ʻo māmani.

6 Én mondottam: Istenek vagytok ti és a Felségesnek fiai ti mindnyájan:

Naʻaku pehē, “Ko e ngaahi ʻotua ʻakimoutolu; pea ko e fānau ʻae Fungani Māʻolunga ʻakimoutolu kotoa pē.

7 Mindamellett meghaltok, mint a közember, és elhullotok, mint akármely főember.

Ka temou mate ʻo hangē ko e kau tangata, pea tō ʻo hangē ko e tokotaha ʻoe houʻeiki.”

8 Kelj fel, oh Isten, ítéld meg a földet, mert néked jutnak örökségül minden népek.

Tuʻu hake, ʻE ʻOtua, fakamaau ʻa māmani: he te ke maʻu ʻae puleʻanga kotoa pē.