< Zsoltárok 82 >

1 Aszáf zsoltára. Isten áll az Istennek gyülekezetében, ítél az istenek között.
Bog stade na saboru Božijem, usred bogova izreèe sud:
2 Meddig ítéltek még hamisan, és emelitek a gonoszok személyét? (Szela)
“Dokle æete suditi nepravo, i bezbožnicima gledati ko je ko?
3 Ítéljetek a szegénynek és árvának; a nyomorultnak és elnyomottnak adjatok igazságot!
Sudite ubogome i siroti, onoga koga gone i ništega pravdajte.
4 Mentsétek meg a szegényt és szűkölködőt; a gonoszok kezéből szabadítsátok ki.
Izbavljajte ubogoga i ništega, iz ruke bezbožnièke otimajte.
5 Nem tudnak, nem értenek, setétségben járnak; a földnek minden fundamentoma inog.
Ne poznaše, niti razumješe, hode po tami; zadrmaše se zemlji svi temelji.
6 Én mondottam: Istenek vagytok ti és a Felségesnek fiai ti mindnyájan:
Rekoh: bogovi ste, i sinovi višnjega svi.
7 Mindamellett meghaltok, mint a közember, és elhullotok, mint akármely főember.
Ali æete kao ljudi pomrijeti, i kao svaki knez pašæete.”
8 Kelj fel, oh Isten, ítéld meg a földet, mert néked jutnak örökségül minden népek.
Ustani, Bože, sudi zemlji; jer su tvoji po našljedstvu svi narodi.

< Zsoltárok 82 >