< Zsoltárok 82 >
1 Aszáf zsoltára. Isten áll az Istennek gyülekezetében, ítél az istenek között.
KOT kotikot nan momodisou en Kot, o i saunkapung en kaun akan.
2 Meddig ítéltek még hamisan, és emelitek a gonoszok személyét? (Szela)
Arai da komail pan kadeik sapung o kasampwaleki me doo sang Kot akan? (Sela)
3 Ítéljetek a szegénynek és árvának; a nyomorultnak és elnyomottnak adjatok igazságot!
Sauasa pung en samama o sapoupou kan, o sauasa me luet o samama kan ni ar pung!
4 Mentsétek meg a szegényt és szűkölködőt; a gonoszok kezéből szabadítsátok ki.
Komail dorela me tikitik o samama o, o kamaioda sang nan pa en me doo sang Kot akan.
5 Nem tudnak, nem értenek, setétségben járnak; a földnek minden fundamentoma inog.
A re sota kin duki ong, o sota ar lokekong; re kin weweid nan rotorot; pason en sappa kan karos mokimokideda.
6 Én mondottam: Istenek vagytok ti és a Felségesnek fiai ti mindnyájan:
Ngai indada: Komail rasong kot akan, o nain me lapalap;
7 Mindamellett meghaltok, mint a közember, és elhullotok, mint akármely főember.
Ari so, komail pan mela dueta aramas akan, o komail pan lokidokila dueta me weit amen.
8 Kelj fel, oh Isten, ítéld meg a földet, mert néked jutnak örökségül minden népek.
Maing Kot, kom kotida o kotin kadeikada sappa, pwe komui pan sosoki men liki kan karos.