Zsoltárok 82

1 Aszáf zsoltára. Isten áll az Istennek gyülekezetében, ítél az istenek között.

Anumzamo Agra mona kumapina vugota huno mani'neno, anumza mani'nonema huza nehaza kva vahetamima omeritruma hu'za keagama nehazageno'a, nanekea refko nehuno antahintahi'a huama nehie.

2 Meddig ítéltek még hamisan, és emelitek a gonoszok személyét? (Szela)

Tamagra nama'a zupa havizama nehaza vahe'mokizmia zamavesi nezmanteta, kefo avu'ava'ma nehaza vahera knare avu'avara hunezmantaze?

3 Ítéljetek a szegénynek és árvának; a nyomorultnak és elnyomottnak adjatok igazságot!

Hankavezmima omne vahe'ene megusa mofavre nagara zamaza nehuta, zamunte omne vahe'ene zamazeri havizama nehaza vahe'enena zamahokeho.

4 Mentsétek meg a szegényt és szűkölködőt; a gonoszok kezéből szabadítsátok ki.

Zamunte omne vahe'ene maka zanku'ma upa'ma nehaza vahe'enena zamagu'nevazita kefo avu'ava'ma nehaza vahe'mokizmi zamazampintira zamahoketa zamavareho.

5 Nem tudnak, nem értenek, setétségben járnak; a földnek minden fundamentoma inog.

Hagi vahe'ma zamazeri havizama nehaza vahe'mota, mago zana antahita keta osuta hanimpi vano nehazageno, ama mopamofo tra'amo'a tore'vare nehie.

6 Én mondottam: Istenek vagytok ti és a Felségesnek fiai ti mindnyájan:

Nagra amanage hu'noe, tamagra anumza mani'naze, ana makamota tamagra Marerirfa Anumzamofo mofavre mani'naze hu'na hu'noe.

7 Mindamellett meghaltok, mint a közember, és elhullotok, mint akármely főember.

Hianagi vahe'mo'zama nehazaza huta frigahaze. Mago'a kva vahe'mo'zama nehazaza huta frigahaze.

8 Kelj fel, oh Isten, ítéld meg a földet, mert néked jutnak örökségül minden népek.

Anumzamoka otinka ama mopafi vahera keaga huzmanto. Na'ankure ana maka vahe'ma mani'nazana kagri vaheke'za mani'naze.