< Zsoltárok 82 >

1 Aszáf zsoltára. Isten áll az Istennek gyülekezetében, ítél az istenek között.
Aasafin virsi. Jumala seisoo jumalien kokouksessa, hän on tuomari jumalien keskellä:
2 Meddig ítéltek még hamisan, és emelitek a gonoszok személyét? (Szela)
"Kuinka kauan te tuomitsette väärin ja pidätte jumalattomain puolta?" (Sela)
3 Ítéljetek a szegénynek és árvának; a nyomorultnak és elnyomottnak adjatok igazságot!
"Auttakaa oikeuteensa vaivainen ja orpo, antakaa kurjalle ja puutteenalaiselle oikeus.
4 Mentsétek meg a szegényt és szűkölködőt; a gonoszok kezéből szabadítsátok ki.
Vapauttakaa vaivainen ja köyhä, pelastakaa hänet jumalattomain käsistä.
5 Nem tudnak, nem értenek, setétségben járnak; a földnek minden fundamentoma inog.
Ei ole heillä älyä, ei ymmärrystä, he vaeltavat pimeydessä: kaikki maan perustukset horjuvat.
6 Én mondottam: Istenek vagytok ti és a Felségesnek fiai ti mindnyájan:
Minä sanon: Te olette jumalia ja kaikki tyynni Korkeimman poikia;
7 Mindamellett meghaltok, mint a közember, és elhullotok, mint akármely főember.
kuitenkin te kuolette, niinkuin ihmiset kuolevat, ja kaadutte niinkuin kuka ruhtinas tahansa."
8 Kelj fel, oh Isten, ítéld meg a földet, mert néked jutnak örökségül minden népek.
Nouse, Jumala, tuomitse maa, sillä sinä perit kaikki pakanakansat.

< Zsoltárok 82 >