Zsoltárok 81

1 Az éneklőmesternek, a gittithre. Aszáfé. Örvendezzetek Istennek, a mi erősségünknek; ujjongjatok a Jákób Istenének!

Au maître-chantre. — D'Asaph. — Sur la Guittith. Chantez avec allégresse en l'honneur de Dieu, notre force; Jetez des cris de joie à la gloire du Dieu de Jacob!

2 Dalt zengjetek és dobot pergessetek, gyönyörű hárfát cziterával együtt.

Entonnez un cantique, faites résonner le tambourin, La douce harpe, avec la lyre.

3 Fújjatok kürtöt új holdra, holdtöltekor, a mi ünnepünk napján;

Sonnez de la trompette, à la nouvelle lune, A la pleine lune, le jour de notre fête;

4 Mert végzett dolog ez Izráelnél, a Jákób Istenének rendelése.

Car c'est une loi pour Israël, Un commandement du Dieu de Jacob.

5 Bizonyságul tette ő a József nemzetségében, a mikor kijött Égyiptom földe ellen. Nyelvet hallék ott, a mit nem tudtam.

C'est la règle qu'il établit parmi les fils de Joseph, Quand il exerça ses jugements contre le pays d'Egypte. J'entendis alors un langage que je ne connaissais pas:

6 Megszabadítottam a tehertől az ő vállát, kezei megmenekültek a kosártól.

«J'ai déchargé de son fardeau ton épaule; Tes mains ne sont plus asservies à de durs labeurs.

7 A nyomorúságban segítségül hívtál és én megszabadítottalak téged; meghallgattalak téged a mennydörgésnek rejtekében; megpróbáltalak téged a versengések vizénél. (Szela)

Dans ta détresse, tu as crié et je t'ai délivré. Du sein de la tempête dont j'étais enveloppé, J'ai exaucé tes prières; Je t'ai éprouvé aux eaux de Mériba. (Pause)

8 Hallgass én népem, hadd tegyek bizonyságot ellened! Oh Izráel, ha te meghallgatnál engem!

Écoute, ô mon peuple, et je t'instruirai! O Israël, si tu m'écoutais!

9 Ne legyen te nálad idegen isten, és az idegen isten előtt meg ne hajolj!

Qu'il n'y ait au milieu de toi aucun dieu étranger; Ne te prosterne pas devant un autre dieu!

10 Én, az Úr vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptom földéről: nyisd szét a te szájad és betöltöm azt.

Je suis l'Éternel, ton Dieu: Je t'ai fait remonter du pays d'Egypte. Ouvre ta bouche, et je la remplirai.»

11 De nem hallgatott népem az én szómra, és Izráel nem engedelmeskedett nékem.

Mais mon peuple n'a pas écouté ma voix; Les enfants d'Israël n'ont pas voulu m'obéir.

12 Ott hagytam azért őt szívöknek keménységében, hogy járjanak a magok tanácsa szerint.

Alors je les ai abandonnés à la dureté de leur coeur, Et ils ont marché au gré de leurs désirs.

13 Oh, ha az én népem hallgatna reám, s Izráel az én utaimon járna!

Oh! si mon peuple voulait m'écouter, Si les enfants d'Israël marchaient dans mes voies!

14 Legott megaláznám ellenségeit, s szorongatói ellen fordítanám kezem.

J'aurais bientôt abattu leurs ennemis; Je ferais peser ma main sur leurs adversaires!

15 Az Úrnak gyűlölői hízelegnének néki, és örökkévaló volna az ő idejök.

Ceux qui haïssent l'Éternel viendraient flatter son peuple; Sa prospérité durerait éternellement.

16 És ő megelégítené őt java búzával, és sziklából folyó mézzel töltenélek be téged!

Je vous nourrirais de la moelle du froment; Je vous rassasierais encore du miel du rocher.