Zsoltárok 81
1 Az éneklőmesternek, a gittithre. Aszáfé. Örvendezzetek Istennek, a mi erősségünknek; ujjongjatok a Jákób Istenének!
“For the leader of the music. On the Gittith. A psalm of Asaph.” Sing joyfully to God, our strength! Shout with gladness to the God of Jacob!
2 Dalt zengjetek és dobot pergessetek, gyönyörű hárfát cziterával együtt.
Raise a song, and strike the timbrel, The sweet-sounding harp, and the psaltery!
3 Fújjatok kürtöt új holdra, holdtöltekor, a mi ünnepünk napján;
Blow the trumpet at the new moon; At the full moon, also, on our festal day!
4 Mert végzett dolog ez Izráelnél, a Jákób Istenének rendelése.
For this is a statute for Israel, A law of the God of Jacob;
5 Bizonyságul tette ő a József nemzetségében, a mikor kijött Égyiptom földe ellen. Nyelvet hallék ott, a mit nem tudtam.
He appointed it as a memorial in Joseph, When he went out of the land of Egypt, Where he heard a language which he knew not.
6 Megszabadítottam a tehertől az ő vállát, kezei megmenekültek a kosártól.
“I relieved [[said he]] thy shoulders from their burden; Thy hands were removed from the hod.
7 A nyomorúságban segítségül hívtál és én megszabadítottalak téged; meghallgattalak téged a mennydörgésnek rejtekében; megpróbáltalak téged a versengések vizénél. (Szela)
Thou didst call in trouble, and I delivered thee; In the secret place of thunder I answered thee; I proved thee at the waters of Meribah. (Pause)
8 Hallgass én népem, hadd tegyek bizonyságot ellened! Oh Izráel, ha te meghallgatnál engem!
Hear, O my people! and I will admonish thee! O Israel! that thou wouldst hearken to me!
9 Ne legyen te nálad idegen isten, és az idegen isten előtt meg ne hajolj!
Let there be no strange god within thee, Nor worship thou any foreign god!
10 Én, az Úr vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptom földéről: nyisd szét a te szájad és betöltöm azt.
I Jehovah am thy God, Who brought thee out of the land of Egypt: Open wide thy mouth, and I will fill it!
11 De nem hallgatott népem az én szómra, és Izráel nem engedelmeskedett nékem.
But my people would not listen to my voice, And Israel would not hearken to me.
12 Ott hagytam azért őt szívöknek keménységében, hogy járjanak a magok tanácsa szerint.
So I gave them up to the obstinacy of their hearts, And they walked according to their own devices.
13 Oh, ha az én népem hallgatna reám, s Izráel az én utaimon járna!
“O that my people had hearkened to me! That Israel had walked in my ways!
14 Legott megaláznám ellenségeit, s szorongatói ellen fordítanám kezem.
Soon would I have brought low their enemies, And turned my hand against their adversaries.
15 Az Úrnak gyűlölői hízelegnének néki, és örökkévaló volna az ő idejök.
The haters of Jehovah should have become suppliants to them, And their prosperity should have endured for ever.
16 És ő megelégítené őt java búzával, és sziklából folyó mézzel töltenélek be téged!
With the finest of the wheat I would have fed them, And with honey out of the rock would I have satisfied them.”
