Zsoltárok 81
1 Az éneklőmesternek, a gittithre. Aszáfé. Örvendezzetek Istennek, a mi erősségünknek; ujjongjatok a Jákób Istenének!
For the end, a Psalm for Asaph, concerning the wine presses. Rejoice you in God our helper; shout aloud to the God of Jacob.
2 Dalt zengjetek és dobot pergessetek, gyönyörű hárfát cziterával együtt.
Take a psalm, and produce the timbrel, the pleasant lute with the harp.
3 Fújjatok kürtöt új holdra, holdtöltekor, a mi ünnepünk napján;
Blow the trumpet at the new moon, in the glorious day of your feast.
4 Mert végzett dolog ez Izráelnél, a Jákób Istenének rendelése.
For [this] is an ordinance for Israel, and a statute of the God of Jacob.
5 Bizonyságul tette ő a József nemzetségében, a mikor kijött Égyiptom földe ellen. Nyelvet hallék ott, a mit nem tudtam.
He made it [to be] a testimony in Joseph, when he came forth out of the land of Egypt: he heard a language which he understood not.
6 Megszabadítottam a tehertől az ő vállát, kezei megmenekültek a kosártól.
He removed his back from burdens: his hands slaved in making the baskets.
7 A nyomorúságban segítségül hívtál és én megszabadítottalak téged; meghallgattalak téged a mennydörgésnek rejtekében; megpróbáltalak téged a versengések vizénél. (Szela)
You did call upon me in trouble, and I delivered you; I heard you in the secret place of the storm: I proved you at the water of Strife. (Pause)
8 Hallgass én népem, hadd tegyek bizonyságot ellened! Oh Izráel, ha te meghallgatnál engem!
Hear, my people, and I will speak to you, O Israel; and I will testify to you: if you will listen to me;
9 Ne legyen te nálad idegen isten, és az idegen isten előtt meg ne hajolj!
there shall be no new god in you; neither shall you worship a strange god.
10 Én, az Úr vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptom földéről: nyisd szét a te szájad és betöltöm azt.
For I am the Lord your God, that brought you out of the land of Egypt: open your mouth wide, and I will fill it.
11 De nem hallgatott népem az én szómra, és Izráel nem engedelmeskedett nékem.
But my people listened not to my voice; and Israel gave no heed to me.
12 Ott hagytam azért őt szívöknek keménységében, hogy járjanak a magok tanácsa szerint.
So I let them go after the ways of their own hearts: they will go on in their own ways.
13 Oh, ha az én népem hallgatna reám, s Izráel az én utaimon járna!
If my people had listened to me, if Israel had walked in my ways,
14 Legott megaláznám ellenségeit, s szorongatói ellen fordítanám kezem.
I should have put down their enemies very quickly, and should have laid my hand upon those that afflicted them.
15 Az Úrnak gyűlölői hízelegnének néki, és örökkévaló volna az ő idejök.
The Lord's enemies [should have] lied to him: but their time shall be for ever.
16 És ő megelégítené őt java búzával, és sziklából folyó mézzel töltenélek be téged!
And he fed them with the fat of wheat; and satisfied them with honey out of the rock.
